Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
93 túl merészek ezek az álmok, nem hiszem, hogy túl - mondjam azt - voluntarista lenne az elképzelés. A hídon akkor kell átmenni, szokták mondani, amikor ott leszünk. Reméle m, hogy amikor odaérkezünk húsz év múlva, abban a kellemes helyzetben leszünk, hogy nem kell a szerződésnek ezt a feltételét ilyen értelemben komolyan venni. Illetve komolyan kell venni, de lesz lehetőségünk ennek az újratárgyalására. Tisztelt Ház! Még ann yit szeretnék mondani, hogy elhangzott, hogy kelle még ebben az energiamixben a zöldenergiának, a megújuló energiának a hasznosítása és használata. Igen, kell, ebben a magyar állam elkötelezett. A magyar államnak vállalásai vannak, ezeket a vállalásokat t eljesíteni fogjuk, hogy a megújuló részarányt olyan szintre hozzuk fel, ahogy azt mi vállaltuk. Ebben nem is állunk rosszul, bár meg kell mondanom kritikusan, hogy a teljesítéshez igen komoly részhajrát kell csinálnunk a következő öttíz évben, de remélhet őleg ez meg fog valósulni. De mire jó a megújuló energia felhasználása? Az én elképzelésem, illetve a szakemberek szerint elsősorban nem fogja szolgálni az igen energiaigényes iparágak biztonságos energiaellátását. Nem fogja szolgálni az üvegiparnak, a veg yiparnak, a kőolajiparnak, az építőiparnak, az építőipari termékeket előálló iparnak, az autóiparnak az ellátását. Annak ellenére nem tudja szolgálni, mert oda megfelelő energiamennyiség is szükséges és biztonságos ellátás. Arról nem lehet szó, hogy álljon le egy autógyár szalagja, mert éppen nem fúj a szél. Arra viszont kiválóan alkalmas lesz, hogy a közösségi épületeket, a lakóházakat, a lakásokat energiával lássuk el. Az épületeket lássuk el energiával, remélhetőleg - a kormány tervei szerint - ebben a h étéves EUs költségvetési ciklusban mintegy 700 milliárd forintot fog fordítani a kormány lakóházak és középületek energiahatékonysági mutatóinak javítására, azaz épületkorszerűsítésre és meg fog tudni valósulni az is, az az elmélet realitássá fog válni, hogy a legolcsóbb energia a fel nem használt energia. (20.40) De mindemellett természetesen a megújulók alkalmazására és a magyar specialitásoknak megfelelő alkalmazására szükség van, és ezt támogatni is fogjuk minden helyzetben. Az atomenergiát nem azért akarjuk alkalmazni hosszú távon, meghatározóan, hogy a megújuló energiák rovására tegyük. Az más kérdés - és ahogy Balczó képviselő úr, alelnök úr ezt elmondta, és nagyon pontosan és vele maximálisan egyet tudok érteni , hogy melyik az a megújuló energiaf orrás itt, Magyarországon, abban olyan sok vita nem lehet. Valószínűleg számunkra ami a legjobban hasznosítható lesz, a biogáz és a biomassza, a mezőgazdasági termékek, hulladékok pótlólagos felhasználásából; korlátozott mennyiségben a napenergia és legkev ésbé a szél. És ne feledkezzünk el a geotermikus energiaforrásokról, amelyek költségei igen magasak, felhasználása igen kockázatos, mert nehéz biztosan megmondani, hogy a föld alatt abban az üregrendszerben hol szökik el az energia és mit találunk ott, de azért erre van jó példa és egyedi helyeken, tehát lokális megoldásokra kiválóan alkalmas lesz, ami összességében, ha hozzátesszük az ehhez szükséges hálózatfejlesztést, amely azért is fontos, hogy a teljesítménykülönbségeket ki tudjuk egyenlíteni és az els zámolási viszonyokat tisztábbá tudjuk tenni a megújulók használatánál... - de ez megint más szakmai kérdés, más szakmai irány, amiről nem hiszem, hogy most itt kell beszélni. Azt gondolom, hogy mind a megállapodás jogi, közjogi feltételei, az abban foglalt ak vállalhatóak, bátran el lehet fogadni, nem jelent prejudikációt. Még azért szokott lenni az iparban az, amikor összerakják a számokat, a terveket, megvannak a költségek, a bekerülési költségek, megvannak azok a számok, amelyek alapján a működtetés költs égei, az üzemeltetés költségei összeállnak, és megvannak a piaci számok, hogy azt a dolgot, amit előállítunk, tervezie az adott beruházás, adott értéken el tudjuke adni, és van olyan helyzet, nem is egyszer... - nem ezt kívánom ennek a projektnek, de az én praxisomban többször volt már, amikor azt mondtuk, hogy nem, most még nem, nem éri meg. De el kell indulni azon az úton, hogy ezeket az adatokat az ahhoz értő, szakmailag felkészült előkészítők tudják értékelni, tudják értékelni a pénzügyi finanszírozás megfelelőségét, és nagyon
