Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
90 ez a törvényjavaslat, illetve rendelkezni fog ez a törvény, amit reményeim szerint itt el fogunk fogadni majd a vita után. Azt kell mondani, hogy ez egy olyan javaslat, olyan államközi egyezmény, amely bizony hosszú távon cé lozza meg annak a kérdésnek a megoldását, amit úgy hívunk, hogy energiaellátásbiztonság. Az köztudomású - és a viták során elhangzott , hogy a mai működő négy paksi blokk élettartama 20322036 között megszűnik, ez már a meghosszabbított élettartam vége, azt követően kell pótolni a paksi erőmű kapacitását, legalább olyan szinten, mint amilyen szinten most rendelkezik kapacitással. (20.20) Sokszor vita van azon, tisztelt Ház, hogy jogosulte a kormány ilyen szerződést aláírni, és ennek megvannake a közjogi feltételei. A parlamenti vita előtt a kérdések órájában az ombudsmanhelyettes, Szabó Marcel úr elég karakteresen és egyértelműen fejtette ki azt az álláspontját, hogy figyelemmel a 25/2009. országgyűlési határozatra, valamint a 2011ben bekövetkezett atom energiáról szóló törvénynek a módosítására, ma már ez a lépés, amit a kormány tett, hogy aláírja azt a megállapodást, ez teljesen megfelelő közjogi alapokon nyugszik. Tovább erősíti a közjogi alapokat az a tény is, hogy szemben, mondjuk, a Déli Áramlatról szóló megállapodással, amelyet a szocialisták írtak annak idején alá szintén az orosz kormánnyal vagy a Gazprommal, de mindenesetre az orosz féllel a magyar állam nevében, annak a magyar közjogba történő iktatása nem történt meg. Ezzel szemben a most tárgy alandó meg tárgyalt törvényjavaslat arról szól, hogy ez a megállapodás itt a parlamenti vita lefolytatását követően miképpen lesz a magyar jogrendszer része. Tehát lehetőség volt arra, hogy a 25/2009. országgyűlési határozattal elindított folyamatokban egy jelentős előrelépés történjen, de ez még nem a végső lépés, tisztelt képviselőtársaim, hanem egy olyan keretegyezménynek az elfogadását jelenti, amelynek végrehajtása során, végrehajtása eredményeként remélhetőleg helyettesíteni tudjuk a kieső kapacitások at, sőt egy pici bővítésre is van lehetőség mintegy két blokk 1000 megawattos teljesítményű, összesen 2000 megawattos teljesítményű atomerőműnek a megépítésével. Ugye, nagyon sokan mondják, főleg, akik vitatják az atomenergia jogosultságát, hogy miért kell ezt most megcsinálnunk. Tisztelt Ház! Hát valahol el kell kezdenünk az atomerőmű megépítésének a folyamatát! El kell kezdenünk, mégpedig oly módon, hogy aláírták a szerződést kint Moszkvában, most mi azt fogjuk csinálni, hogy ennek a szerződésnek a hatály ba léptető feltételeit fogja a Magyar Országgyűlés biztosítani azzal, ha elfogadja ennek a szerződésnek a magyar közjogi rendszerben történő kihirdetését. Ugyanis magának a szerződéstervezetnek van egy fontos hatályba léptető feltétele, nevezetesen akkor l ép a felek között hatályba ez az államközi egyezmény, hogyha a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak, nevezetesen mind az orosz parlament, a duma, valamint a Magyar Országgyűlés is a megfelelő kihirdetését foganatosítja az egy ezménytervezetnek. Azt is szokták mondani, hogy elhamarkodott, nem tudjuk, hogy mi van benne, illetve nem tudjuk, milyen megállapodásokon keresztül valósul meg a Paksi Atomerőmű fenntartása, és hát ezért is sok a bizonytalanság. Kérem tisztelettel, ez egy olyan megállapodás, ami egyébként bármikor a felek részéről egyoldalúan felmondható. Az, hogy milyen üzleti kondíciók mellett fog maga az objektum megépülni, az a következő lépése lesz e szerződéses felhatalmazás alapján magának az eljárásnak. Akkor fogjuk a számokat látni a tekintetben, hogy milyen összegbe fog kerülni ez a beruházás, hogyha ismerjük, megkötődik, egyébként e keretegyezményben meghatározott megállapodások megkötődnek, megkötődnek a kivitelezésre, megkötődnek a pénzügyi finanszírozásra is. A pénzügyi finanszírozás oldaláról sok kritika hangzik el, szerintem teljességgel megalapozatlanul. Amikor azt vitatják, hogy miért nem hozza be a kormány ezt a pénzügyi megállapodást ide, a parlamenthez, az még egy korai kérdés. Korán kérik ezt tőlünk; de a koraiság mellett van egy másik gondja is ennek, hogy a hatályos magyar közjog szerint nem is kell behozni
