Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. PUSKÁS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
81 ő álláspontjukkal egyezett, hiszen 2010 előtt, a kormányzásuk időszakában számos olyan kormányzati döntés született, az a bizonyos 2009es parlamenti döntés is, mondhatni azt, hogy teljes egyöntetűséggel született meg, amely arról szó lt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése Magyarország érdekeit szolgálja. Az is elhangzott már ebben a Házban a mai napon, hogy a baloldalnak azok az emblematikus vezetői, akik korábban akár kormányfőként, mint Bajnai Gordon, álltak az ország élén, vagy most a miniszterelnökjelöltként feltűnő Mesterházy Attila is még 2010ben is és az azt követő években is többször kiálltak amellett, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése szükséges az ország számára. Tehát nyilvánvalóan most valóban ez az ellenző álláspont nem szól má sról, mint hogy két hónap múlva Magyarországon választások lesznek, és nyilvánvalóan ez egy olyan téma, amelyben érdemes a kormánnyal szembehelyezkedni. Úgy gondolják, hogy azt a jelentős hátrányt, amit vélhetően pillanatnyilag elszenvednek ebben a verseny ben, ezt a hátrányt nem lehet ledolgozni úgy, hogy azt mondjuk, mi is ezt gondoltuk eddig, most is ezt gondoljuk, támogatjuk ezt az álláspontot, hiszen ezzel nyilvánvalóan ebben a versenyben nem lehet a felzárkózást célként kitűzni ezzel a magatartással. E zért vannak ezek a fülénélfarkánál előrángatott érvek, amelyek elsősorban formai kifogásokat támasztanak, hogy hogyan nyújtotta be a kormány, hogyan tárgyalt a kormány, mennyi idő volt az előkészítésre, mennyi idő volt a felkészülésre. Ezek általában azok az érvek, amikor az ellenzéknek valójában nincs tartalmi, érdemi mondanivalója, nincs tartalmi, érdemi ellenvetése, de mégiscsak ki kell fejezni az ellenzékiséget, ki kell fejezni azt, hogy ő ezt a dolgot nem tudja támogatni, és ezek az érvek jönnek elő. De tegyük fel ebben a vitában, azt gondolom, a valóságos kérdéseket, és akkor próbáljunk azért mégiscsak rendet vágni ebben a kérdésben, hogy miért születik ez a döntés, és ez miért szolgálja az ország érdekeit. Először is, mi az a megoldandó kérdés, mi az a kihívás, amelyre választ kell keresnünk? Ez a kihívás nyilvánvalóan az energiaigény, a gazdaság, a háztartások energiaigénye. Kétségtelen, a világ elég régóta úgy működik, hogy az energiaszükséglet nem csökken, hanem az energiaszükséglet a társadalom sz ámára egyre növekszik, következésképpen nem egyszerűen csak az a kérdés, hogy mi történik majd akkor, ha a Paksi Atomerőmű ma működő négy blokkja leáll 2032 és 2037 között, ami, tudjuk, azt jelenti, hogy Magyarország energiaszükségletének ma is nagyon jele ntős hányadát teljesíti, szolgálja - mi történik akkor? Nyilvánvalóan, ahogy utalást tett erre Balla Mihály úr is, ebben az esetben Magyarországnak valamilyen módon ezt a kieső energiamennyiséget pótolnia kell. Ezt megteheti úgy, hogy megvásárolja külföldi szolgáltatóktól. Nyilvánvalóan ezzel Magyarország kitettségét, függőségét növeli, ebben az esetben Magyarország kiszolgáltatottá válik, még inkább kiszolgáltatottá válik, vagy pedig olyan energiaforráshoz jut, olyan energiafejlesztéssel él, amely ezt a ki eső mennyiséget, vagy ahogy utaltam rá, az energiaszükséglet általában nem csökken, hanem növekszik, tehát feltételezhetjük és joggal jelezzük előre, hogy arra az időszakra egyébként Magyarországon az energiafogyasztás, az energiaszükséglet nagyobb lesz, m int ma, ebből következően nemhogy egyszerűen azt a kieső mennyiséget kell pótolni, hanem annál nagyobb mennyiséget kell szolgáltatni. Ez tehát az a kihívás, amelyre Magyarországnak választ kell, választ kellett adnia, és nyilvánvalóan ezért van az a folyam at, amelyről itt már sokszor beszéltünk, amelynek különböző állomásai vannak, olyan állomásai, amelyek legitimitása valóban megkérdőjelezhető volt, azok a fajta paktumok, amelyek 2007ben és 2008ban a Gyurcsánykormány idejében voltak, amelyeknek nem volt parlamenti felhatalmazásuk, és az a stációja, amely 2009ben egy nagy parlamenti egyetértésben nyilvánult meg, és ennek a következő stációi az az energiastratégia, amelyet elfogadott a parlament, és nyilvánvalóan az a nemzetközi egyezmény, amely ma itt va n előttünk, merthogy erre a kihívásra a kormány az előző évek, mondhatni, évtizedek logikus folytatásaként azt a választ kívánja adni, hogy Magyarországon az atomenergia, az atomerőmű megújítása az, amely erre a kérdésre választ ad.
