Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István) - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója:
73 De a pénzügyi szervezetek előtt ez nem titok, ugyanis mindenki számára világos, és képviselőtársaimat is emlékeztettem a bizottságban arra, hogy mi magunk is tárgyaltunk olyan finn céggel, aki elmagyarázta nekünk, hogy nem is pályáznának, még ha meg lenne nyitva a lehetőség, ugyanis nincs olyan tisztességes bank ebben az európai térségben, ami finanszírozna egy ilyen finanszírozhatatlan vállalkozást, ezért kizárólag politikai ok ai lehetnek. Ezt Németh Lászlóné meg is erősítette, amikor így fogalmazott, kérem, figyeljenek: a megállapodásnak nem pénzügyi alapjai vannak. Elmondom, hogy milyen alapjai vannak, hiszen ezt elmondtuk a bizottsági ülésen is. Ennek a szerződésnek nem pénzü gyi alapjai vannak, hiszen a biztonsági kockázatok miatt ez nem megtérülő beruházás. Ennek politikai alapjai vannak, kizárólag olyanfajta politikai célja van ezzel egy Putyin vezette Oroszországnak, hogy Magyarországot újra orosz érdekkörbe vonja, amivel d evizahitelessé teszi az unokáinkat is, ezt önök pontosan tudják. A probléma az, hogy Putyin az, aki hozzáférhet olyan piszkos pénzekhez, amihez más tisztességes bank Európában nem fér hozzá, és ezért kell vele megkötni a szerződést. Az, hogy az üzlet veszt eséges, az őt nem érdekli, hiszen politikai céljai vannak. És emlékeztetném önöket, ahogy emlékeztettem a bizottsági ülésen is, hogy nemrég Orbán Viktor, ennek az országnak a miniszterelnöke mondta a következőket: ha Oroszország és Németország közeledik, a kkor jobb, ha megnézzük, hogy a gyerekek megvannake még az udvaron. Arra utalt, hogy a hitleri Németország és a sztálini Oroszország paktumot kötött. Természetesen emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy Németország azóta egy demokratikus átalakuláson ment keresztül, Oroszországról ez nem mondható el. Végső soron egyetértettünk ellenzéki képviselőtársaim közül azokkal, akik nemmel szavaztak, a Jobbik természetesen támogatta is oroszbarátságánál fogva ezt a szerződést és ennek a tárgyalását. Egyetértettünk a bban, hogy ezt a döntést felelős, a hazáját szerető képviselő nem szavazhatja meg, ha pedig megteszi, akkor nem nézhet többé sem a tükörbe, sem a gyerekei, sem az unokái szemébe. Köszönöm, elnök úr. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszön öm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, a fenntartható fejlődés bizottsága előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. ARADSZKI ANDRÁS , a fenntartható fejlődés bizottságának előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miniszter Úr! A fenntartható fejlődés bizottsága a mai napon megvizsgálta és megvitatta a T/13628. számú törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen igen tartalmas, éles vita alakult ki az ellenzéki képviselők, valamint a kormánypárti képvisel ők között. A határozathozatalkor a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta 11 képviselő, és 4en ellene szavaztak. A vita során a többségi vélemény az volt, hogy a 2011ben elfogadott energiastratégia 2030 dokumentum, amely 50 éves kitekint és alapján állapítja meg, rögzíti az energiafelhasználás irányát, az energiatermelés lehetőségeit, az ország kapacitásigényeit, ahhoz ez a törvényjavaslat, ez az államközi egyezmény megfelelő eszköz lesz, hogy kialakítsuk azt az állapotot, amely alapján há rom lábon fog állni a magyar energiaforrások rendszere: a nukleáris energia, a fosszilis, ezen belül inkább a szenes, és marad tér és lehetőség bőven a megújuló energiaforrások felhasználásának. A vita során többen vitatták azt is, hogy mibe fog kerülni e z az országnak. A kormányzati képviselők egyértelműen azt mondták, hogy miután egy államközi egyezményről szól ez a törvényjavaslat, amely államközi egyezmény megcélozza azt, hogy a felek, az orosz állam és a magyar állam mindent megtesz azért, hogy Paks f enntartása és bővítése végbemenjen zárós határidőn belül, legkésőbb 2032ig, de emellett a legjobb szándékkal való törekvés mellett fontosak lesznek azok a megállapodások is, amelyek a konkrét kivitelezést és a konkrét finanszírozását tudják biztosítani en nek a tényleg nagy jelentőségű - ahogy a miniszter úr is mondta , hazánk jövőjét, gazdasági állapotát, energiabiztonságát befolyásoló projektnek.
