Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
70 te rvezünk nemzetstratégiai értelemben jelentős vállalkozásokat. Vonzóvá tettük a hazai állampapírokat, így egyre inkább saját magunknak tartozunk, és nem mások pénzétől függünk. Mindezt azért tesszük, mert hiszünk a magyar nemzet szabadságában, függetlenségé ben és szuverenitásában. (18.40) Gazdaságpolitikánk alapvetése, hogy addig nyújtózunk, ameddig a takarónk ér, de az nincs benne, hogy ha szűkös a takaró, akkor ne varrhatnánk magunknak nagyobbat. Az egész gazdaságirányítást ez, a nemzeti szuverenitás és dö ntésképesség visszaállítása mozgatja, ez a vezérelve. Azért tesszük ezt, mert meggyőződésünk, hogy ez szolgálja a magyar nemzet hosszú távú érdekeit. 2010 előtt ugyanis minden magyar megtapasztalta, hogy a szolgalelkűségből csak szolgaság lesz, márpedig a magyarok nem akarnak szolgák lenni a saját hazájukban, és nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a nagyok és a hatalmasok kényekedvének. Amit meg tudunk termelni itthon, azt hazai forrásból akarjuk beszerezni, és ami fölött nekünk, magyaroknak lehet önálló d öntési lehetőségünk, azokban a kérdésekben mi magunk akarunk dönteni. Erről szól a 2010et követő korszak, és erről szól ez a paksi bővítés is. Ameddig csak tehetjük, visszaadjuk a magyar gazdaság függetlenségét; azért dolgozunk, hogy megteremtsük a minél komfortosabb gazdasági teret, ahol nem a folytonos kényszerek és igazodások, hanem a szabadság a szervező erő. Paks bővítése pontosan ezért illeszkedik a 2010 óta megtett gazdasági lépésekbe, Paks röviden és tömören arról szól, hogy olcsó energiát adjunk a háztartásoknak, és nem mellesleg, sőt olcsó energiát biztosítsunk a gazdasági életnek. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglepve hallom a baloldali ellenzék Paksellenes kirohanásait. 2009ben a szocialista kormány terjesztette az Országgyűlés elé a paksi bővítés szándéknyilatkozatát, annak rendje és módja szerint ezt az akkor ellenzéki Fidesz is megszavazta, mert akkor is azt gondoltuk, amit most: Magyarországnak, a gazdaságnak, az iparnak 2020 után is szüksége lesz olcsó villamos áramra. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt hadd emlékeztessem én is önöket arra, hogy a Magyar Országgyűlés 2009. március 30án 330 igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett jóváhagyta, hogy megkezdődjenek a paksi atomerőművi blokkok bővítésének előkészületei. Abban az i dőben a Gazdaságkutató Intézet egy ezerfős országos reprezentatív mintán alapuló felmérést is készített, amelyből kiderült, hogy az emberek csupán 10 százaléka akarja csökkenteni az atomenergia részarányát az országban, a 90 százalék vagy elfogadja a jelen legi helyzetet, azt, hogy a villamos energia 40 százaléka atomerőműből származik, vagy támogatja a bővítést - 51 százalék ilyen volt , illetve jelentős mértékű növelést szeretne. A 10 százalékot kitevő bővítésellenes tábor 75 százaléka is egyből bővítéspá rti lesz, ha meghallja, hogy 30 százalékkal többet kell fizetnie az áramért, ha nincs olcsó atomenergia. Ha elfogadjuk ezt az akkori reprezentatív felmérést - és a mostani felmérések is ezt igazolják vissza , akkor azt kell mondanunk, hogy a Paksi Atomerő műnek országosan is igen magas a társadalmi elfogadottsága. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A baloldali ellenzék vádja azért is érthetetlen, mert elődpártjuk, az MSZMP határozott Paks I. felépítéséről, és ez nem is volt rossz döntés, a négy blokk közel három é s fél évtizede szolgáltat kiszámítható, biztonságos üzemfeltételek mellett villamos energiát. Ennek köszönhető, hogy Magyarországon ismeretlen az áramkimaradás. Magyarország sosem volt például Románia, ahol órákra nem volt villany, az én nemzedékem és a gy ermekeim nemzedéke is úgy nőtt fel, hogy ha fel akarta kapcsolni a villanyt, akkor felkapcsolhatta, ha televíziózni volt kedve, és volt adás, akkor televíziózhatott, folyamatosan volt áram az országban, és az ország áramellátását biztonságosan garantálta a paksi beruházás is. Magyarországon a villamosenergiaellátás igazi, mindig elérhető közművé vált, és ez nem sikerült volna Paks nélkül. Ennek köszönhető az is, hogy nagy elektromosenergiaigényű ipari üzemek nappali és éjszakai műszakban is termelhetnek, van
