Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - Új bizottsági tisztségviselők és tag megválasztása - Dr. Szél Bernadett (LMP) - az alapvető jogok biztosához - “Tudomásul veszi-e az ombudsman a kormány törvénysértését?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZABÓ MARCEL, az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese:
50 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Biztoshelyettes Úr! A korábbi években az ön hivatala jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a paksi bővítés ügyét ne lehessen az emberek feje fölött, az országot é s a döntéshozókat információhiányos állapotban tartva kezelni. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hosszan és alaposan vizsgálta a paksi bővítés jogi és szakmai megalapozottságát, e vizsgálat eredményeképpen 2011 tavaszán hét javaslatot fogalmazott meg a kormány irányába. Kimondta, hogy a 2009es országgyűlési határozatot nem lehet biankó csekknek tekinteni egy bővítéshez. Kimondta, hogy az előkészítésre és az alternatívák vizsgálatára van felhatalmazása a kormánynak, de nincs felhatalmazása a beruházás érdekében konkrét lépések megtételére. Kifejtette, hogy mivel az áramszámlában és adó formájában az adófizetők fizetik az egész projektet, nem lehet egy szűk szakmai kör és néhány politikus belügye a bővítés kérdése. Felhívta a kormány figyelmét arra, hog y végezze el az elmaradt vizsgálatokat, hozza nyilvánosságra az eredményeket, és adjon be egy új előterjesztést a parlament számára. Tehát van egy ombudsmani állásfoglalásunk arról, hogy a bővítés előfeltétele annak megvizsgálása, hogy egyáltalán szüksége vane az országnak a létrehozandó új erőművi kapacitásokra, és felszólította a kormányt arra, hogy végezze el a hiányzó vizsgálatokat, tájékoztassa a közvéleményt, az Országgyűlést, és az Országgyűlés számára hozzon be egy formailag és tartalmilag is törvé nyes új előterjesztést. Két kérdésem van ennek kapcsán biztoshelyettes úrhoz. Az első kérdésem az, hogy a hét ombudsmani javaslatot biztoshelyettes úr véleménye szerint mennyire vette figyelembe a kormány, és mennyire elégítette ki a kormány az abban fogla ltakat, különös tekintettel arra, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kifejezetten kérte, hogy újra kerüljön az Országgyűlés elé a bővítés kérdése, mégpedig a tények és a számok ismeretében. A másik kérdésem az, hogy a jövő nemzedékek országgyűlés i biztosa azt is kérte, hogy az atomtörvény és a bővítésre vonatkozó határozat legyen egymással összhangban. Ön szerint ennek eleget tett a kormány? És ha eleget tett, akkor megfelelő módon tettee ezt? (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszön öm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Marcel úrnak, az alapvető jogok biztosa helyettesének. Öné a szó. DR. SZABÓ MARCEL , az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese : Tisztelt Országgyűlés! A jövő nemzedékek or szággyűlési biztosa 2010. évi jelentésében leszögezte, hogy a paksi erőmű bővítésének terve az arra vonatkozó 2009es országgyűlési határozat összefüggésében nem szerepelt hazánk alapvető stratégiai dokumentumaiban, így az nem volt összhangban a korabeli j ogi környezettel. A nemzeti energiastratégiát azonban az Országgyűlés 2011 októberében elfogadta. A stratégia már magában foglalja a paksi bővítés lehetőségét, ezáltal megteremtve az ombudsmani ajánlásában hangsúlyozott koherens jogi környezetet. A 2010es ombusdmani jelentés felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergiáról szóló törvény alapján újabb országgyűlési határozat elfogadására lesz szükség, mert a 2009ben elfogadott határozat csak a bővítést előkészítő tevékenység megkezdéséhez biztosítja a felhatalmazást, de magához a bővítéshez nem. Az Országgyűlés azonban 2011ben az atomenergiáról szóló törvény módosításával ezt a jogi rendelkezést megváltoztatta, így újabb országgyűlési határozat elfogadását a törvény már nem kívánja meg. (17.30) Jogrend ünkben tehát nincs további feltétele, illetőleg akadálya annak, hogy a paksi beruházást illető kérdésekről a Magyar Országgyűlés szabadon, a jövő nemzedékek iránt felelősségének tudatában dönthessen. Az ombudsmani hivatal ugyanakkor fontos feladatának tart ja, hogy a környezeti ügyekben a társadalmi részvételről szóló aarhusi egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását az atomenergiával kapcsolatban is elősegítse. Véleményünk szerint a nyilvánosság bevonása nélkülözhetetlen az ilyen
