Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 13 (342. szám) - Balla György (Fidesz) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Meddig ért a Gépkar?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
455 jelent ez. Ez azt jelenti, hogy Józsa István országgyűlési képviselőként az energiapolitikáva l foglalkozott, minden befolyását latba vetette, amit a kormányzás alatt a parlamenti frakcióban és a kormányban meg tudott tenni (Dr. Józsa István: A Fidesz így szokta, igen!) , és eközben a legnagyobb állami tulajdonú energetikai vállalattól 6,6 milliárd forintot szedett ki. (Felzúdulás és moraj a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Szégyen! Pfúj! - Tállai András: Józsa Simon! - Zaj. - Az elnök csenget.) . Persze Józsa István eközben elvégezte az energiapolitikusi feladatát is, hiszen nem volt olyan sajtóorgánum, nem volt olyan kamera, ideértve az ipari kamerákat is, amelyekbe ne mondta volna be, hogy Paks bővítése feltétlenül fontos - mindaddig, amíg egyébként dőlt a lé. Amióta a csapok elzáródtak, azóta a legnagyobb ellenz ője Paksnak. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ő azt állítja, hogy pályázati úton jutott megrendelésekhez. (Dr. Józsa István: Nézd meg!) Államtitkár úr, egy kérdésem van: a Gépkar minden esetben pályázati úton jutotte megrendelésekhez a Paksi Atomerőműből? Várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm, képviselő úr. Az elhangzottakra Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Kö szönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön elmondta, valóban, a Gépkar Kft., amely Józsa István és Gábor József tulajdonában állt, 2000 és 2010 között rendszeresen kapott megbízásokat a Paksi Atomerőmű Zrt.től, és ezért ebben az időszakban több mint 6,5 milliárd forint díjban részesültek. (Moraj a kormánypárti padsorokból. - Dr. Józsa István: Hányszor? - Zaj. - Az elnök csenget.) Az igazi kérdés nem az - hiszen a múltkori ülésen is felmerült , hogy a munkát elvégezték vagy ne m, vélhetően ezt a munkát mások is el tudták volna végezni, és azt sem vitatjuk, hogy milyen minőségben végezték el, a lényeg az, hogy ezt a munkát a Gépkar kapta meg. (Kovács Tibor: Miért nem Simicska? Miért?) Kérdezte a képviselő ú r, hogy hogyan. 2007től állnak rendelkezésre dokumentumok. 2007 és 2010 időszakait átvizsgálva sajnálattal kellett megállapítani, hogy 28 alkalommal közel egymilliárd forint összértékben úgy jött létre szerződés a korlátolt felelősségű társasággal, hogy e munkák iránt semmifajta versenyeztetés nem történt. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Zaj. - Az elnök csenget.) A szakmai korrektség jegyében meg kell jegyeznem, hogy egyébként a törvény ad arra lehetőséget, hogy a közbeszerzés alól a nemzetbizton sági bizottság felmentést adjon. (Dr. Józsa István: Előzménye volt!) 2007től állnak a nyilvános ülések jegyzőkönyvei rendelkezésre, és meg kellett állapítani, hogy 2007 és 2010 között, tehát ebben az időszakban, amikor 28 alkalommal nyert versenyeztetés n élkül a kft., nem szerepel napirenden nemzetbiztonsági bizottsági ülésen a Gépkar kérdése. (Moraj a kormánypárti padsorokban. - Németh Szilárd István: Nemzetbiztonsági kockázat az egész!) Tisztelt Országgyűlés, a tények makacs dolgok. A kérdésben elhangzot t, tény az is, hogy Bajnai Gordon és Mesterházy Attila Paks ügyében korábbi kijelentéseikkel kerülnek ellentmondásba. Kormánypárti képviselőként még azt mondták, hogy Paks bővítése nemzeti ügy. Bajnai Gordon 2010ben állította - idézem , hogy “Paks teljes ítménye meghatározó volt eddig is a magyar energiaellátásban, az erőmű már bizonyított. Paks a záloga annak, hogy Magyarországon viszonylag olcsó legyen az energia. Szükség lesz arra a többletre, amit az új blokkok szolgáltatnak.” - mondta 2010. március 3án. Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején, 2010 februárjában a Magyar Villamos Művek kihelyezett igazgatósági ülésén azt mondta, hogy a kormány a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, amikor az atomerőmű bővítése mellett tette le a voksát.