Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 13 (342. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatba vételének tárgyalása - BERTHA SZILVIA (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - BERTHA SZILVIA (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - KARA ÁKOS (Fidesz):
419 BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Igen. ELNÖK (Jakab István) : Igen. Megadom a szót. BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Magyarországon az egyik n agy probléma a munkanélküliség, a másik nagy probléma pedig a nagyon alacsony bérek. Nyilvánvaló, hogy ezzel valamit kezdeni kell, tehát egy országos béremelési stratégiát el kell indítani. A Jobbik úgy gondolta, hogy ennek az első lépését a magyarországi multinacionális kereskedelmi és szolgáltató cégeknél lehetne megtenni, ugyanis ez nem terhelné sem a magyar kis- és középvállalkozásokat, sem a költségvetést, ugyanakkor olyan rétegtől vonna el forrásokat és tartaná itt az országban, akik jelenleg - mondju k ki nyugodtan - egyáltalán nem veszik ki a részüket a magyar gazdaság életben tartásából, sőt. A multinacionális kereskedelmi és szolgáltató cégek azért jöttek Magyarországra, mert itt a fogyasztói piacon részt akartak szerezni maguknak, és nagyon nagy ré szt ki is hasítottak, kiszorítva ezzel a magyar kis- és középvállalkozásokat. Ugyanakkor általuk az addig meglévő munkahelyek száma csökkent, mert a szolgáltatás színvonala - menjünk csak be egy nagy áruházba, nem találunk eladót, ez egészen egyszerű, míg ha egy kisboltba bemegyünk, akkor ott az eladó mindent mond, hogy hol van, segít. Egészen egyszerűen ezért lett kevesebb munkavállaló. Ugyanakkor ezeknek az embereknek töredéke bért fizetnek, mint amit a nyugateurópai telephelyeiken dolgozó, azonos munkak örű embereknek, miközben az árszínvonalban jelentős eltérés nincsen, tehát a termékek, amelyeket eladnak, nem kerülnek jelentősen kevesebb pénzbe itt Magyarországon, mint NyugatEurópában vagy bárhol máshol. Ehhez képest a bérek öthatszorosak NyugatEuróp ában a magyarországival összehasonlítva. Tehát ezek a multik idejöttek, kaptak kedvezményeket, a magyar kis- és középvállalkozásokat kiszorították a piacról, kevesebb munkaerőt alkalmaznak éhbérért. Itt az ideje, hogy legalább annyit visszaköveteljünk tőlü k, hogy fizessék ki az európai átlagos bért, amit máshol fizetnek. Ezzel elindítanánk egy béremelési hullámot Magyarországon, hiszen nyilvánvalóan a jó munkaerőért folyó verseny más szektorokban is kikényszerítené a béremelést, illetve nagyon komoly forrás t juttatna a gazdaságba, ami a fogyasztás emelkedésével járna, és ezzel vásárlóerőt teremtene nagyon sok területen, ami többek között a magyar kis- és középvállalkozások számára is nagyon fontos lenne. Még egy nagy probléma van ugyanezekkel a cégekkel: ráa dásul ezt a töredéke bért általában ugyanannyi vagy sokkal magasabb teljesítményért fizetik ki a magyar dolgozóknak. Tehát úgy gondoljuk, hogy a teljesítményelvárásban is a nemzetközi átlagot kellene megszabni, hiszen nyilvánvaló, hogy ha valaki NyugatEur ópában nyolc órát dolgozik, és megkapja a bérét, azért Magyarországon tizenkét órát dolgozik ötöde, hatoda vagy tizede bérért, tehát ezzel is kezdeni kell valamit. Ez is munkahelyteremtés lenne, hiszen azt a munkát, amit most elvégeznek tíz emberrel úgy, h ogy ennyire túl vannak dolgoztatva, ezentúl tizenöt emberrel kellene elvégezni, tehát plusz öt embernek lenne lényegesen jobban fizetett munkája. Kérem, hogy ezt fontolják meg, mert ez egy nagyon jó kezdő lépés lehetne. Igazából senkinek nem fájna, és ezek nek a multinacionális cégeknek bőven van annyi profitjuk, amiből tudnának annyit áldozni, hogy legalább a munkaerőt megbecsüljék, és ezáltal hozzájáruljanak a magyar gazdasághoz. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a frakciók, valamint a független képviselők részéről kíváne valaki felszólalni; kétperces lehetőség áll rendelkezésre. Megadom a szót Kara Ákos képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. KARA ÁKOS (Fidesz) :
