Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 13 (342. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatba vételének tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
412 Tehát az önök képviselője azt mondta a bizottsági ülésen, hogy az a zseniális és nagyon jó munkaerőpiaci helyzet a kívánatos szerinte, hogyha csak úgy, minden további nélkül a munkából visszatérő édesanyákat, ha 3 éves ko rnál fiatalabb a gyermekük, ki lehet rúgni. Ez egy elfogadhatatlan álláspont. Ezt tisztázzák az illetővel, én azt javaslom önöknek. De persze ez minket nem is igazán érdekel, mert minket a 3 éves kornál fiatalabb gyermeket nevelő szülők érdekelnek, az ő ér dekükben, a munkaerőpiaci védelmük érdekében ezt a döntést meg kell hozni. Nyilvánvalóan a nők társadalmi szerepe olyan, hogy a 3 év alatti gyermekekkel kapcsolatos problémákat elsősorban ők oldják meg. Ez egy ilyen társadalmi helyzet Magyarországon. Ezen fokozatosan változtatni kell, és nyilván az apák szerepét is erősíteni ebben, hogy könnyítsék az édesanyák ilyen típusú terheit, de még sajnos nem tartunk ott, tehát ebben a pillanatban igenis szükség van erre a védelemre. Ebben a három pontban módosítaná nk az önök által elfogadott jogszabályt. Ez segítene a kisgyermekes családoknak azért, hogy az igazán rászorultak, azok, akiknek erre szükségük van, azok is védelemben részesüljenek. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Kös zönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a frakciók, valamint a független képviselők részéről kíváne élni valaki a kétperces felszólalási lehetőséggel. Ez képviselőcsoportonként egy képviselő és az első szólásra jelentkezett független képviselő számára mint lehetőség adott. Felszólalásra jelentkezett Szél Bernadett képviselő asszony, LMPképviselőcsoport. DR. SZÉL BERNADETT (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal kezdem, hogy támogatni tudjuk ezt a javaslatot, hiszen olyan problémákat próbál kiszűrni, amelyek valóban meg tudják nehezíteni a nők társadalmi reintegrációját a gyermekszülés kapcsán. (Kinyit egy zöld színű esernyőt, majd a vállára teszi.) Nagyon fontosnak tartom azt, hogy Szalai Piroska asszony másfél éven át készítette elő ezt a jogszabályt, és mégis maradtak benne olyan problémák, olyan helyzetek, amelyek egy nő szempontjából nagyon komoly problémát tudnak jelenteni. Az egyik például az, ami arról szól - ezt nem sikerült benne eltalálni , hogy ahány gyermek, annyi pluszköl tség, ezért nagyon fontos lenne, hogy ahány gyermek van, annyi gyest lehessen igénybe venni. Ezt ügyesen felismerték, és azt gondolom, hogy ez mindenki számára támogatható javaslat. A másik kitétel arról szól, hogy gyed mellett - sajnálatos módon - jelenle g nem lehet bölcsődei elhelyezést igénybe venni. Ez azért problémás, mert egy nő csak akkor tud dolgozni, ha addig valaki vigyáz a kisgyermekére. (11.40) Tehát logikus az, hogy az a nő, aki gyedet kap, az a gyermekét bölcsődébe vihesse. Azt meg talán nem kell hosszasan indokolnom, miért tartom fontosnak azt, hogy a kisgyermeket nevelő nők pluszvédelmet kapjanak. Az új munka törvénykönyve nagymértékben gyengítette az ő munkaerőpiaci helyzetüket azzal, hogy rendes felmondással is kirúgható vá váltak. Szalai Piroska sajnos ezzel kapcsolatban rosszul nyilatkozott, ő azt állította, hogy felmondási védelem illeti meg a háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő asszonyokat. Ez sajnos nem igaz. Abban az esetben, ha nincs olyan munkakör az adott munk áltatónál, ami véleményük szerint megfelel a munkavállaló képesítésének, akkor a nők kirúghatóvá válnak. Ezt mindenképpen meg kell szüntetni. Nagyon méltatlannak tartjuk azt, hogy azt az asszonyt, aki gyermeket vállal és ez a gyermek háromévesnél fiatalabb , az a pluszvédelem nem illeti meg, ami korábban egyébként rendelkezésre állt. Hozzáteszem, fontosnak tartanám azt is, hogy változassanak azon a jogszabályon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ami a kisgyermekes nők képzését korl átozza. Én ebben is nagyvonalúbb lennék a kormánypártok helyében.
