Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 13 (342. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Simon Gábor (MSZP) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
384 áron felüli megvásárlását is viz sgálja ma már az Európai Bizottság. Paks ügyében az MSZP mindig következetes álláspontot képviselt. A jelenlegi reaktorok üzemidőhosszabbítását mindig támogatta, de éppen azért, hogy a megfelelő vizsgálatokat el lehessen végezni, a bővítést csak ezek ered ményétől és társadalmi támogatottságától tette függővé. Ezt mondtuk, és ezt mondjuk ma is. A miniszterelnök mindig nagyon mást tesz, mint amit mond. Aki nem akar tovább sugárzó arccal ennek tapsolni, annak a Mesterházykormány április 6ai megválasztásával jobb alternatívája van. Köszönöm a meghallgatást (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), tisztelt képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Cséfalv ay Zoltán államtitkár úr kíván felszólalni. (Moraj.) Megadom a szót, államtitkár úr, egyben megkérem képviselőtársaimat, szí veskedjenek csendben helyet foglalni. Nagyon nagy az alapzaj a teremben, nem lehet hallani a válaszadót. Öné a szó. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Ti sztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, akkor egy mondatot idéznék, ami így szól: “Paks a záloga annak, hogy Magyarországon viszonylag olcsó legyen az energia. Szükség lesz arra a többletre, amit az új blokkok szolgáltatnak majd.” Az önök miniszte relnöke, Bajnai úr mondta 2010. március 3án. Tehát nem értem, mi a nagy pálfordulás, amit az MSZP itt ebben a történetben végez. Az önök miniszterelnöke is azt mondta 2010 márciusában, hogy szükség van Paksra, és azt mondta, hogy szükség van a paksi bővít ésre. Azután hadd idézzek néhány számot, ami szintén előfordul önöknél, ha jól emlékszem, éppen Gúr képviselő úr mondta, hogy hazugság az, amikor a Fidesz azt állítja, hogy 2010ben itt voltak a legmagasabbak Európában az energiaárak. Hadd mondjam, itt idé zve az Eurostat adatait: az elektromosság ára vásárlóerőparitáson Európában 2010 első negyedévben legmagasabb Magyarországon, második Málta, harmadik Németország, a gázárnál pedig szintén vásárolóerőparitáson mérve 2010 első negyedévben… (Nyakó István kö zbeszólására:) Ezek az Eurostat adatai, ne haragudjon, ott pedig a sorrend: Magyarország, Svédország, Bulgária az első helyen. Tehát mind a két esetben, mind a gáznál, mind pedig az elektromos áramnál Magyarországon az első negyedévben, 2010ben, amikor a kormányváltás történt, a legmagasabb árszínvonalon vettük át. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy egy picit távolabbról nézzük, itt ön is a gazdasági összefüggéseket említette a paksi beruházás kapcsán. Most van egy alaphelyzet, amellyel Európa nem tu d szembenézni, nevezetesen: Európában az ipar számára a gáz ára háromszorosa az amerikainak, és Európában az elektromos áram az ipar számára kétszerese az amerikainak. Kérdésem, hogy hogyan lehet így versenyképes egy gazdaság. Ennek sokfajta oka van egyébk ént. Az egyik oka maga az ellátás. Európa és Magyarország is túlságosan erősen támaszkodik arra a gázra, amely, tudjuk, KözépÁzsiából vagy Oroszországból érkezve rendkívül felnyomja az árakat. Ezenkívül az a palagázforradalom, ami az Egyesült Államokban lejátszódott, itt Európában elmaradt. Harmadrészt pedig hadd említsem magát a szabályozást. Európában olyan szabályozást vezettek be, amelyik a megújuló energiákat támogatja, a megújuló energiák hatékonysága pedig jelen pillanatban nem olyan, ami lehetővé tenné, hogy külön plusztámogatás nélkül működni tudjanak. Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, a számítások azt mutatják, és itt nagyon fontos az évszám: 2035ig Európa nem képes ezt a hátrányt ledolgozni, és ha azt szeretnénk, hogy a magyar gazdaság versen yképes legyen, (Zaj. - Az elnök csenget.) akkor biztosítanunk kell azt, hogy a magyar gazdaság olcsó energiához tudjon jutni. Ez több százezer munkahelynek és további tízezer munkahelynek a létét jelenti, hogy a magyar gazdaság tude olcsó energiához jutni , és a nukleáris energia az, amelyik biztosítja ezt az olcsó energiát. Gondolja el, az Egyesült Államokban feleannyi energiaáron
