Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
135 hogy lámlám, akik gumilövedékkel támadnak, az még szép, hogy visszaüt a rendőrre. 2006 őszén egy szót nem szólt az Európa Tanács. Másrészt pedig nyilván politikai oka van ennek, hiszen az európai irányt támogató erő gerjesztette társadalmi mozgalmat mos t támogatja Európa önös érdekből. És az osztrák kancellárnak meg felmutattam ezt (A felemelt transzparensen a következő felirat látható: “STOP grabbing the Hungarian land!”) , hogy állítsa meg Magyarország földrablását, meg hogy tisztelje a Szent Koronát. E nnyit tudtam tenni. Úgyhogy jelenleg azt kell kimondanunk végkonklúzióként (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy az Európa Tanács nem teljesíti küldetését, letért arról az útról, amelyre szánták, ezért a magyar embereknek sajnos maguknak kell megharcolni a szabadságot. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kepli Lajos képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: “Jó szerencsét , Várpalota” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. (23.50) KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Színesítendő a mai napirend utáni felszólalások sorát, ismét egy, az előzőekhez képest teljesen más téma, a bányászat témakö re, ez is leszűkítve a Várpalota környéki bányászatra. Az elmúlt 24 évnek minden ágazat vesztese lett, nincs ez másképp a bányászattal sem. A kormányok végignézték a bányák bezárását, a bányászvárosok szellemvárosokká alakulását, amelynek eredményeképpen m ára sokan tényként kezelik, hogy ásványi nyersanyagokban szegény ország vagyunk. Azonban a földtani vagyon felmért, tényszerű adatai ezt cáfolják, legalábbis a szénvagyon esetében a nemfémes ásványok és az építőipari nyersanyagok kitermelése világpiaci ára kkal mérve is versenyképes hazánkban. 1990ben a bányászat Magyarországon több mint 60 ezer embert foglalkoztatott. A korábbi időszakban jóval nagyobb volt ez a létszám: a szénbányászatban például 1964ben, amikor a termelés a csúcspontját érte el 31,5 mil lió tonnával, 124 ezer ember dolgozott. Várpalotán 1996ban zárták be az utolsó bánya kapuit, amely egy 120 éves bányászati folyamat végét jelentette. A város életében ezzel lezárult egy korszak, amely 1876ban kezdődött, és több mint egy évszázadon át nyú jtott munkát a város lakóinak. 1965ben több mint 6 ezer fő dolgozott, 6 ezer fő a várpalotai bányászatban, ezzel biztos megélhetést nyújtva több ezer családnak. Mára a térségre jellemző a magas munkanélküliség, a biztos megélhetést nyújtó munkahelyek csök kenése. A várpalotai bányászat fénykorában jöttek a buszok, hordták az embereket Enyingről, Fehérvárról, Ösküről, Ősiből, Berhidáról és Balatonfőkajárról is. A bányászat nemcsak a megélhetést biztosította, hanem széles körű társadalmi életet is teremtett. A bányászatból származó bevételekből jutott pénz a sport, a kultúra, a szórakozás támogatására is, ami egységgé, családdá kovácsolta a bányásztársadalmat. A Jobbik elkötelezett abban, hogy kormányra kerülve új bányákat nyisson, állami beruházásokkal, támog atásokkal talpra állítsa a magyar bányászatot, amelyet az elmúlt 24 év kormányai elmulasztottak megtenni, így több tízezer munkahely létrejöttét nem valósították meg. A legnagyobb lehetőség természetesen a szénbányászat fellendítésé ben van. A hazai szén versenyképességét javítja, hogy Magyarország nem rendelkezik tengeri kikötővel, emiatt a magasabb szállítási költségek megdrágítják az import energiahordozókat, különösen a szén esetében, amit csővezetéken nem lehet szállítani, és így fajlagosan magasabb költséggel lehet csak a tengerentúlról import energiahordozót behozni. Várpalota térségében ma is értékes lignitvagyon található, amely gazdaságosan kitermelhető a szakértői számítások szerint. A magyarországi bányászat újraindításával körülbelül 30 ezer új, jól fizető munkahelyet lehet létrehozni. Várpalota térségének ez több ezer új munkahelyet jelentene.
