Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István):
133 1817. október 25én Pannonhalmán belépett a bencés rendbe, felvette az Ányos szerzetesi nevet, és novíciuské nt tanult. Pannonhalmára kerülve együtt jöttek egyébként Czuczorral egy szekérrel, hiszen Érsekújvárról nem nagy kitérő volt Szímő. Erről is sok kedves történetben emlékezett még később. A bencések házi bölcseletén, a líceumban Győrben elvégezte az első és második osztályt. Pannonhalmán teológusnak tanult, és közben készült budapesti egyetemi doktori szigorlataira. 1821. április 14én szerzetesi fogadalmat tett, és még abban az évben matematikából, fizikából, filozófiából és történelemből szigorlatozott Pes ten. Bölcsészdoktorrá avatták. Tanári esküjét Győrben tette le, és a győri bencés gimnázium harmadik osztályában lett tanár. 1825. szeptember 23án szentelték áldozópappá Győrött, ugyanott a házi líceum tanára. Később kinevezték a pesti egyetemre fizikatan árnak, egyetemi katedráját pedig 1841. március 1jén foglalta el, és ott nyugdíjazásáig tanított is. (23.40) Jedlik nemcsak oktatott az egyetemen, hanem nevelt is. Nevelt kötelességtudatra, szorgalmas munkára, viselkedésre, külön foglalkozott a tehetségekk el. 1845. október 8án tartotta első magyar nyelvű előadását, az addig kötelező latin után magyarul szólította meg hallgatóit. 1846tól 49ig a bölcseleti kar dékánja volt. Az ’48as forradalom kitörése után nemzetőrként tevékenykedett. Egyetemi tanársága idején tudományos munkássága mellett állást foglalt a szabadságharc eszméi mellett. Eötvös Lóránd az emlékbeszédében felidézte Jedlik hazafiasságát is. Jedlik élete folyamán is volt idő, amelyben a nemzet sorsa iránti aggodalom minden más gondolatot, a haz afi hazafias kötelessége minden más munkásságot háttérbe szorított. Módot talált arra, hogy a magyar fiúkat magyarul tanítsa. 1858tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja lett, 1873tól pedig tiszteletbeli tagja. Akadémiai székfoglaló elő adási kötelezettségét egy éven belül teljesítette. “A villanytelepek egész működésének meghatározása” című székfoglaló előadása tudományos remekmű. Történeti áttekintéssel kezdődik, felsorolja a neves feltalálókat, de szerényen még csak nem is céloz arra, hogy az első áramváltós, kettős elektromágnesű motormodellt ő alkotta meg az 1820as évek végén. Sokirányú tevékenységét egyébként felsorolni is nehéz lenne, ezen rövid idő alatt nem is teszek rá kísérletet. Viszont azt fontos talán elmondani, hogy nem érd ekelte az, hogy a művelt világ elismerje felfedezéseit, hiszen István úgyis tudja, hogy ő építette meg először a villanymotort, a dinamót, a kaszkádgenerátor ősét. Korabeli kollégái is előszeretettel emlékeztek meg róla, mint egy olyan kollégáról, aki fele jthetetlen örökséget hagyott hátra. “Míg bennünket előszeretettel a fénnyel és világossággal ismertetett meg, addig maga elsőrendű csillagként világított a magyar tudomány egén, itthon melegítő sugarainak fénye világítván az egész világnak.” Az optikai rác sok készítésével 30 éven át foglalkozott, és soksok egyéb tanulmányát is érdemes lenne megemlíteni. 1842től ’52ig saját eljárására alapozva Győrben szódaüzemet működtetett unokatestvérével, Szabó Alajossal együtt. Nyelvtörténeti ismereteiről és újításai ról is sokat lehetne még mesélni, de sajnos az időm lejárt. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy Jedlik Ányosról ily módon is meg tudtam emlékezni, és remélem, hogy a magyar haza még sok ilyen tudóssal és nagyszerű emberrel fog gazdagodni az idők fol yamán. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra je lentkezett ugyancsak GaudiNagy Tamás képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: “Hogyan szolgálja a világ- és országhódítók céljait az Európai Tanács? Az Európai Tanács parlamenti közgyűlése 2014. téli ülésszakának krónikája” címmel. Megadom a szót ötperces i dőkeretben.
