Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz):
121 Nagyon sokan hiányolják azt, hog y nem ismerhette meg a parlament a hatástanulmányokat, nem ismerhette meg az alternatíváit ennek a megoldásnak. Ebben önöknek igazuk van, ahogy önök sem, úgy én sem ismerhettem meg az alternatívákat és azt a hatástanulmányt sem, ami alátámasztja, hogy ez a jó megoldás. Ebben önöknek igazuk van, de ez nem azt jelenti, hogy akkor most hetethavat hordunk össze, és mindenki dobjon be egy ötletet, hogy szerinte mit kéne csinálni, mert legalább annyira nincs alátámasztva hatástanulmányokkal ez az ötlet, mint aho gy esetleg most nem ismerjük ennek a háttéranyagát. Pécsett, a pécsi önkormányzatnál azt a bizottságot vezetem, amely Pécs városának energiastratégiáját nemrégen megalkotta, és ennek az energiastratégiának az összeállításánál is igyekeztünk minden lehetség es, általunk ismert forgatókönyvet végiggondolni. Hiszen nem egyféle forgatókönyv létezik azért az energiagazdálkodásra, hanem akár több is, amely igyekszik figyelembe venni elsősorban a helyi erőforrásokat, a helyi energiaforrásokat. Hiszen ez egy teljese n racionális elképzelés, hogy minden normális nemzet, amely úgy gondolja, hogy a továbbiakban még a függetlenségét szeretné megőrizni, számba veszi, hogy milyen energiaforrásai állnak rendelkezésre, mint ahogy azt is számba veszi, hogy milyen energiaszüksé gletei vannak és lesznek a következő 51015203050 évben, amit persze nagyon nehéz megbecsülni, hiszen nagyon nehéz előre ilyen hosszú távra megbecsülni a gazdaság működőképességét, az új technológiák energiaigényét vagy akár az emberi életfeltételekhez szükséges energiaigényeket. De mégis, ezt meg kell próbálni. Ezzel kezdődik, hogy milyen energiaigénnyel kell számolni 203050 év múlva, amikor ezt az erőművet használhatjuk. (22.50) Ezt is szívesen láttam volna, ezt az összeállítást, hiszen ehhez képest lehet arról gondolkodni, hogy azt az energiaigényt, amit mondjuk, 2032ben vagy ’35ben biztosítani kell, mi alapján számoltuk ki és mennyi energiára lesz szükség. Vajon figyelembe vettüke a számításnál, hogy az energiafogyasztás csökkenthető is? A bizot tságban is elmondtam példaként a német kormány döntését néhány évvel ezelőtt - azt hiszem, talán tavaly vagy két évvel ezelőtt , amikor arról döntöttek, hogy az atomerőműveiket 2020ig bezárják, a szénbányákról is akkor döntöttek, hogy 2018ig bezárják, a zóta ezt azért újragondolták. Amikor ezt a döntést hozták, akkor ők alapvetően kiszámolták, hogy 101520 év múlva mennyi energiaigénnyel kell számolnia annak a német iparnak, amelyikre, azt gondolom, azt lehet mondani, hogy fejlett és energiaigényes ipar, és annak a német életvitelnek, amit Németország polgárai élhetnek meg. Így jött ki az a számításuk, hogy ha bezárják az atomerőműveket 2020ra, akkor csak oly módon tudják pótolni azt az energiaigényt, ami így kiesik, hogy az alternatívenergiagazdaságot dinamikusan fejlesztik, ezzel együtt is az atomenergia mértékét, mennyiségét csak 3035 százalékban fogják tudni pótolni ezekkel a legfejlettebb technológiákkal is. És az jött ki nekik végeredményül, hogy a legfontosabb feladatuk nem is az, hogy milyen ene rgiaforrásokat fognak használni, hanem hogy hogyan tudják 6065 százalékkal csökkenteni az energiafogyasztást úgy, hogy ennek ne lássa kárát a gazdaságfejlesztés, ne lássa kárát az emberi életminőség. Azt gondolom, hogy nekünk is egyébké nt ezzel kellett volna kezdeni, erről nagyon jó lett volna hosszan vitát folytatni akár a parlamentben, hogy az energiafogyasztás csökkentésére milyen technológiák állnak rendelkezésre most, 5 év múlva, 10 év múlva, 15 év múlva, és mi, magyarok ezeket hogy an akarjuk hasznosítani, lehetőleg úgy, hogy ne csak vásárlói legyünk ezeknek, mint ahogy ez elhangzott egyébként, hogy az alternatívenergiaelőállító eszközök vagy szolgáltató eszközök döntő többsége egyébként import lenne, tehát ez is meghatározó abból a szempontból, hogy milyen energiát használunk. Tehát alapvetően, azt gondolom, a legfontosabb feladat az lenne - és még most is reménykedem benne, hogy ezt a feladatot nem felejtjük el , hogy az energiafogyasztás csökkentését milyen módon tudja segíteni az állam, milyen módon lehet az európai uniós forrásokat erre a célra felhasználni.
