Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SESZTÁK OSZKÁR, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
105 Mindezek alapján az MSZP a törvényjavaslatot nem tudja támogatni, mert az a támogatható jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésén túlmenően lehetővé teszi a Magyarország valós pénzügyi h elyzetével kapcsolatos átláthatóság szűkítését, továbbá előrevetíti a Magyar Nemzeti Bank megengedhetetlen pénzbeszedő funkciójának erősítését jogi garanciák nélkül, tehát a sérelmes garanciája nélkül, és megteremti a lehetőségét a Közbeszerzési Tanács műk ödésének olyatén történő manipulálására, hogy új tagokkal az arányokat megváltoztatja. Ezzel további pozíciók válnak a választás előtt betölthetővé, ezáltal egyfajta eluralása figyelhető meg a Közbeszerzési Tanácsnak. Mindezek alapján - bár természetesen v annak olyan részei, a jogharmonizációs részek, amelyek szerintünk is helyesek - az egész törvénytervezetet nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm, képviselő úr. És most megadom a szót Seszták Oszkárnak, a KDNPfrak ció vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. SESZTÁK OSZKÁR , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós intézmények is megtették azokat az intézkedéseket, amelyek a 2008as pénz ügyigazdasági válság következtében szükségesnek látszottak és szükségesnek látszanak a pénzügyi stabilitás intézményrendszeri hátterének megerősítése kapcsán, és az ehhez történő alkalmazkodás, jogharmonizáció tette szükségessé annak a törvényjavaslatnak a mostani tárgyalását és reményeink szerint elfogadását, amely a tisztelt Ház előtt fekszik. Ez az alkalmazkodás és ez a tanulságlevonási folyamat tette szükségessé az úgynevezett abakirányelv elfogadását, amely ezt a szabályrendszert foglalja egységes ke retbe. A magyar jogrendbe való alkalmazkodást némileg árnyalja, illetve pontosabbá teszi, és fontosabbá is teszi az, hogy 2013. október 1jétől a Magyar Nemzeti Bank látja el a befektetési alapok és alapkezelők felügyeletét is immár. Ezért a magyar nemzeti banki törvény módosítása is szükségessé vált ennek a törvényjavaslatnak a keretében, és még néhány apróbb szabály rendezése és módosítása, illetve egyes társtörvények módosítása is szükségessé vált ennek a törvényjavaslatnak a keretében. De a legfontosabb gerince a törvényjavaslatnak az abakirányelv átültetése a magyar jogrendbe. Az abakrendelet megszövegezésében kiderült számunkra, illetve az abakirányelv rendezi azt, hogy a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében hoz rendelkezéseket. A másik fontos eleme ennek a törvényjavaslatnak, hogy ugyanakkor a letétkezelőket is szabályozza, az értékpapírok letéti őrzését, az ügyletek elszámolását, a nettó eszközértékszámítást, az alapkezelők ellenőrzését, és mindezt a két területet a befektetési alapok tekintetében azonos módon kezeli, és a befektetési alapok biztonságát szolgálja mindez a szabályrendszer. Illetve rendelkezik továbbá a befektetési jegyek forgalmazóiról is. Rögzíti a főbb befektetési piacokat, úgymint pénzpiaci eszközöket, kötvényeket, részvényeket, ingatlanokat, vegyes és úgynevezett speciális alapokat, valamint a felügyeleti szerveket is rögzíti, a könyvvizsgálót, a belső ellenőrzést és egyéb felügyeleti intézkedés eket. Jelesül a legfontosabb eszköz ebben a felügyeleti tevékenységben a Pénzügyi Stabilitási Tanács mint egy új testület, egy új intézmény megalkotása. Rögzíti ugyanakkor a rendelet, illetve a törvényjavaslat a főbb befektetési alaptípusokat, a pénzpiaci eszközöket, például bankbetéteket, kötvényeket, részvényeket és a már említett speciális alapokat, illetve ingatlanbefektetési alapokat is. A befektetési alapok fajtáit rendezi a javaslat a visszaválthatóság alapján, nyílt, illetve zárt alapokat állapít me g, a befektetés védelme alapján pedig garantált, illetve védett alapokat különböztet meg. A garantált alapok a befektetésialapkezelő és a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalhatnak garanciát. Az alapkezelő vállalását bankgarancia támasztj a alá. A védett alap a befektetésialapkezelő, a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan tehet ígéretet.
