Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 16 (337. szám) - Baráth Zsolt (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Ha a liberális szóhasználat tiltaná a cigánybűnözés szót, kik és miért akarják bevinni a köztudatba a gyermekbűnözés kifejezést? Szerintük minden gyermek bűnöző?” címmel
75 távolléti díj számítása jelentős jövedelemcsökkenést okoz majd egyes szektorokban. Önök akkor ezt nem hitték el, pedig konkrét példákon keresztül, számításokkal próbáltuk meggyőzni önöket. Most nyilván már önök is megkapták azokat a visszajelzéseket, hogy milyen bércsökkenés köve tkezett be pont azoknál az embereknél, akik amúgy is az ország leginkább alulfizetett dolgozói. Nem ritka, hogy 2030 százalékos a veszteségük. Még önöknek sem lehet célja, hogy Európa közepén, Magyarországon, saját hazájukban olyan országot építsenek, aho l az embereknek a tisztességes munkáért kapott jövedelme harmadik világbeli életet tesz lehetővé. Különösen tragikus ez, amikor az állam még a saját dolgozóinak munkáját sem becsüli annyira, hogy legalább az alapvető megélhetést biztosító béreket kifizesse n. Százezrek keresnek ma olyan béreket, ami még a létminimumhoz sem elég. A munka törvénykönyvének átalakítása jövedelmek terén is mind a közszférában, mind a versenyszférában még jobban az elszegényedés felé mozdította el az országot. Ezzel nyilván már ön ök is tisztában vannak, ahogy azzal is, hogy így nem lehet a munka becsületét helyreállítani. Államtitkár úr, tervezie a kormány felülvizsgálni a bérek csökkenését okozó munkajogi szabályozási részeket, és visszaadni azt, amit a hibás törvényalkotással el vettek a dolgozóktól? Várom válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Mielőtt részleteibe mennénk, azért jó dolog egyet tisztázni. Jelen pillanatban reálbérnövekedés van Magyarországon. Ha az első 9 hónapot nézzük, akkor a bérek vásá rlóereje nemzetgazdasági szinten 2,8 százalékkal növekedett, és hogyha még megnézzük ezen belül a vállalkozási szférában, ott még ennél is egy picikével magasabb, 2,9 százalékos reálbérnövekedésről van szó. Tehát, amikor azt a kérdést veti fel, hogy a mun ka törvénykönyvének változása, ami ellen ön sokszor tiltakozott, hogy annak milyen hatása van a reálbérekre, a reálbérek ebben az esztendőben nagyon jelentősen növekedtek, és végre van már reálbérnövekedés. (Bertha Szilvia: De nem ezeknél az embereknél!) Szerintem ezzel kéne foglalkoznunk. Ugyanakkor felhívom tisztelt képviselő asszony figyelmét arra is, hogy az új munka törvénykönyvében rögzített rugalmasabb szabályozás is hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, ugyanakkor a változtatások a pótlékok szab ályozásának célját és rendeltetését nem változtatták meg. Hadd utaljak arra például, itt erről is vita volt az elmúlt időszakban, a vasárnapi pótlék is fennmaradt, még a bevásárlóközpontok alkalmazottai számára is jár az 50 százalékos pótlék, és emellett e gyes különös esetekben sem vonja meg a szabályozás a bér ezen elemét. A pótlékok a régi munka törvénykönyv megoldásaihoz hasonlóan a munkavégzés idejének sajátosságaihoz kapcsolódnak, a munkavégzés különös körülményeire való figyelemmel, és ezen túlmenően a délutáni műszakpótlék átalakítása követte a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változásokat, a hagyományos műszakrendben dolgozók műszakpótlékát nem érintette. És még egy kiegészítés a végére: az új munka törvénykönyve az aktuális munkaerőpiacok figye lembevételével korszerű megoldást kínál, és nagy teret enged a helyi kollektív megállapodásoknak. Köszönöm a figyelmet. Baráth Zsolt (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Ha a liberális szóhasználat tiltaná a c igánybűnözés szót, kik és
