Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 16 (337. szám) - Mile Lajos (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Hátraarc kaszinóügyben. - Kinek az érdekét képviseli a kormány?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
32 Az új szabályzá s több szempontból visszalépés, és a köz helyett a koncessziót megszerző érdekcsoportok pénzügyi érdekeit képviseli. Az indoklás eleve valótlant állít. Nem szigorodik a szabályozás, hanem ellenkezőleg: lazul a pénzügyi ellenőrzés. A koncessziókat az úgynev ezett megbízható játékszervezőknek a miniszter is odaadhatja, mármint akiket ő megbízhatónak lát. Így kis sem derül, hogy a koncesszió mennyit ér valójában. Nyár végén még Varga Mihály arról beszélt, és a nemzetbiztonsági bizottság is azt támogatta, hogy m eghívásos pályázaton ítéljék oda a koncessziókat. Úgy tűnik, azóta más érdekek kerültek előtérbe. Húsba vágó az állam számára, hogy a koncessziós díj leírható lesz a játékadóból. A koncessziós díj 11 kaszinónál úgy 10 milliárd forintot jelentene. Most ezt hagyja a kormány a kaszinótulajdonosok zsebében. És ennél is van érthetetlenebb lépés: a nyerőgépeknél a kormány lényegében megszünteti az ellenőrzést. A kaszinókban lévő nyerőgépekbe ugyanis nem lesz kötelező beépíteni olyan elektronikus egységet, ami ell enőrzi a működést és a bevételeket. Akkor, amikor a NAV 200 ezer pénztárgépet köt be rendszerébe és amikor a szerveralapú piacon ez automatikus, éppen a 3300 félkarú rablót felejtik ki. Így az állam sötétben fog tapogatózni a bevételek tekintetében. A kasz inó annyit fog bevallani, amennyit nem szégyell. A vélelmezett nemzetbiztonsági kockázatokról azóta sem tudunk semmi közelebbit. A legnagyobb kockázat vélhetőleg az volt, hogy nem fideszes haverok uralták az üzletet. Ezért előbb képmutató indokokkal lesöpö rték a piacot, most pedig a költségvetési és pénzügyi biztonsági szempontokat is félretéve kiosztják a megbízható embereknek. A nemzetbiztonsági kockázatot csak ürügyként használják arra, hogy ne kelljen nyilvánosan, tisztán szabályozni a piacot. Mindezek alapján tehát a következő kérdésekre várnám a választ. Miért nem ellenőrzi az állam a nyerőgépek bevételeit? Miért nem kell ellenőrző egységet telepíteni a 3300 félkarú rablóba? Miért nem kötelező a szerveralapú működtetés? Miért lehet leírni a koncessziós díjat a játékadóból? Miért károsítja meg a kormány az adófizetőket? Miért a nemzetgazdasági miniszter választja ki a nyerteseket, miért nincs verseny? Egyáltalán, miért nem szervezi maga az állam ezt a rendkívül nyereséges tevékenységet, ahogy a szerencse játék más területein megtette? Ha akkora nagy a nemzetbiztonsági kockázat, akkor ez lenne a megoldás. Vagy ha a haverok nem nyerhetnek rajta, akkor van igazi kockázat, ha igen, akkor pedig csökken a kockázat? Várom megtisztelő válaszát, államtitkár úr. (Ta ps az LMP padsoraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra Cséfalvay Zoltánnak adom meg a szót. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nos, a szerencsejátéks zakma és a játékosvédelmi szervezetek szerint is a társadalomra nézve a legkockázatosabb játékforma a félkarú rablók vagy ahogy ön említette még, a nyerőgépek működtetése. A nyerőgépeket működtető játéktermek - szemben a játékkaszinókkal - jóval gyengébb f elügyeleti ellenőrzés mellett működhettek, kiskorúak, különböző sebezhető társadalmi csoportok vagy kóros játékszenvedéllyel élők is kontroll nélkül, közvetlenül hozzáférhettek a szerencsejátéknak ehhez a formájához. A pénznyerő automaták betiltása ezért a pénzmosás elleni küzdelem, továbbá társadalom- és családvédelmi okokból volt szükséges (Dr. Vadai Ágnes: Jaj, ne már!) , így a játéktermek 2012. októberi betiltása óta pénznyerő automatákat Magyarországon kizárólag ellenőrzött körülmények között, játékkasz inóban lehet üzemeltetni. Az automaták típusengedélyezését egyébként a játéktermek betiltása előtt és azt követően is a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal látja el ugyanazokkal a szigorú feltételekkel. Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgyűlés által 2013. december 10én elfogadott törvény alapján Magyarországon összesen 11 játékkaszinó működhet: 5 Budapesten és Pest megyében, 3 pedig Kelet, illetve NyugatMagyarországon. A jelenleg működő 3 második kategóriájú játékkaszinót és
