Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 17 (338. szám) - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
242 Az elsődleges kifogásunk nem a vitának az áthelyezése a bizottságokba, hanem a törvényalkotásból, döntéshozatalból kirekeszteni adott esetben a képviselők 70 százalékát, tehát erre utaltam. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hat kétperces felszólalásra váró képviselőtársunk van. Illő tisztelettel kérném képviselőtársaimat - mivel többen jelentkeztek normál hozzászólásra, hogy érdemben ki tudják részletesen fejteni á lláspontjukat , nem korlátozva, de kérem önöket, hogy ha lehet, ezt szíveskedjenek figyelembe venni. Megadom a szót TuriKovács Béla képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Igyekszem nagyon rövid lenni. Köszönöm a szót, el nök úr. Először is a freudi elszólás nem volt véletlen, mert Balczó Zoltán éppen olyan fajsúlyos itt a parlamentben, mint amilyen András a sportban volt, tehát én ezt nyugodt szívvel így akár párhuzamba is állítanám. Visszatérve magára a vitára, azt gondol om, azon érdemes elgondolkodni, amiről most szólt Balczó András (sic!) (Szórványos derültség.) képviselő úr, hogy vajon megoldotte az a kérdés is, hogy a szavazás miként és hol történik. Ez egy erősen elgondolkodtató javaslat, nyilván - miután nagyon hatá rozottan úgy nyilatkoztak az előterjesztők már a vita során és a bizottsági vita során, hogy nyitottak számos módosító indítvány irányába - e tekintetben is azt gondolom, hogy gondolkodásnak lehet helye. Továbbá úgy gondolom, hogy fontos kérdés az, amiről már itt szó volt, és amit a képviselő úr és mások is érintettek, ez pedig a szemléltetés kérdése. Úgy tűnik, abban egyetértünk, hogy a szemléltetésnek azok a módozatai, amelyek zavarják az ülés rendjét, vagy amelyek az ülés érthetőségét és az ülés lényegét viszik valamiféle tévútra, nyilván kiküszöbölendők. Ennek az eszközeiben kell megtalálni a helyes arany középutat. Amikor például azt mondja itt a javaslat, hogy engedélyezett szemléltetésre a felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben ker ülhet sor, itt felteszem a kérdést én magam kormánypárti képviselőként is: vajon ugyanez a szemléltetés egyébként az általam helyeselt álláspont kifejtésénél ugyanolyan korrekt módon nem történhet meg? Azt hiszem, értik, hogy ez miről szól. Arról szól, hog y ha az egyik frakció részéről elhangzik egy olyan felszólalás, aminél szemléltetés van a felszólaló részéről, megteheteme, hogy én, aki ugyanott vagyok, vagy nem abban a frakcióban, de vele egyetértek, ezt a szemléltetést hasonló módon magam is megtámoga tom. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ezek azok a részletkérdések, amelyeken el kell szerintem gondolkodni. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Megadom a szót Szilágyi György képviselő ú rnak, Jobbikképviselőcsoport. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon fontos kérdések hangzanak itt el, és valóban, Balczó Zoltán felvetette ismételten, hogy hogyan érvényesül itt a képviselő mandátumszabadsága, hogyan érvényesü l itt a képviselő önálló döntési joga és minden egyéb, ami szerintem egy demokráciában nagyon fontos kérdés lenne, amikor a bizottságból, mondjuk, adott esetben egyegy kérdés megtárgyalásánál ki van zárva a képviselők nagy része. A másik. TuriKovács Béla említette, hogy most is mennyien vagyunk bent, mi lesz majd akkor, ha kisebb parlament lesz. Hát, képviselő úr, senkinek nincs megtiltva, sőt nemhogy nem tiltjuk meg, hanem kötelező lenne itt lennie most is mindenkinek, telt házzal kellene tárgyalnunk jel en pillanatban is ezt a kérdést, azért, mert ez a munkahelyünk. Hiába nem tetszik ez Gulyás Gergelynek, ez a munkahelyünk.
