Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 17 (338. szám) - A Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
196 A tanács álláspontja szerint a gazdaságban 2013ban bekövetkezett fordulatot követ ően 2014ben a növekedésre vonatkozó 2 százalékos kormányzati előrejelzés reális. Megalapozza ezt a nemzetközi konjunktúra élénkülése, a belföldi kereslet - a lakossági fogyasztásra, az uniós forrásokra épített beruházásokra, a Magyar Nemzeti Bank növekedé si hitelprogramjának második üteméből forráshoz jutó magánszféra beruházásaira épülő - bővülése. Az önkormányzatok gazdálkodását, beruházási aktivitását segíti, hogy a költségvetési törvényjavaslat menet közbeni módosítása megteremtette a lehetőségét a még meglévő önkormányzati adósságállomány központi költségvetés általi átvállalásának. Az önkormányzatok ugyanis az így felszabaduló pénzeszközeiket a helyi gazdaság fejlesztésére, munkahelyek megőrzésére és bővítésére fordíthatják. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2014. évre előirányzott 2,9 százalékos GDParányos hiánycél, valamint a stabilitási törvény szerint számított adósságmutató 2014ben történő mérséklődése megfelel a követelményeknek. A hiánycél azonban mindössze 0,1 százalékponttal marad el a 3 százalékos európai uniós követelménytől, az adósságmutató javulása pedig néhány tized százalék. Ezért fel kell hívni a figyelmet, hogy a számítottnál lényegesen alacsonyabb infláció vagy a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának becsült nél nagyobb értéke jelentős kockázatot jelenthet az adósságszabály teljesülése, a hiánycél tartása szempontjából. Kedvezőnek értékelte a tanács, hogy a törvényalkotás menetében nem született olyan döntés, amely veszélyeztette volna az államadósság mértékén ek csökkentését. Itt kell megjegyezni, hogy a helyi önkormányzatoktól történő központi költségvetési adósságátvállalás államháztartáson belül történik, így nem érinti sem az államháztartási hiányt, sem pedig az államadósság mértékét. A költségvetési bevéte lek tekintetében pozitív, hogy a 2013ban várhatóan alulteljesülő adónemek különösen az áfa esetében a 2014. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítésénél a várható teljesítést tekintették bázisnak. Ez jelentős mértékben mérsékli a 2014ben keletkező t eljesítési kockázatot, de az áfabevétel 2014. évi előirányzata a tanács véleménye szerint még így is túlfeszített. Ezt a kockázatot fokozza, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta 14 milliárd forinttal tovább emelték az előirányzatot, ezáltal teremtve fedez etet a budapesti tömegközlekedés többlettámogatásához. Ugyanakkor a kockázatot némileg csökkenti, hogy a tervezettnél szűkebb körben, csak az élő és hasított sertés esetében valósul meg a kedvezményes kulcs alá történő átsorolás. A 2014. évi költségvetés k iadási oldalán a tanács a költségvetési törvényjavaslatban nem tapasztalt a tervezhetőséget érintő, jelentős mértékű bizonytalanságot. A tanács a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megszavazásánál, a fejezeti bevételek és kiadások elfogadás ánál nem érzékelt túlköltekezési szándékot. A pótlólagos kiadásokat minden esetben ellentételezték bevételnöveléssel - az előzőekben említett áfaemelést is ideértve - vagy más kiadások, illetve tartalékok csökkentésével. (10.10) A tanács a törvényjavaslatb an értékelhető és érzékelhető kockázatok oldása, kezelése érdekében javasolta a kormánynak a 2013. évihez képest számottevően csökkenő összegű, 2014. évi tartalékok újbóli áttekintését. A kormány nem látta szükségesnek a tartalékok megemelését, sőt a fejez eti összegek megszavazása során a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka 120 milliárd forint összegű előirányzatából még 7 milliárd forint átcsoportosítása történt. Ez a tartalék ezáltal tovább közelítette a törvényi minimális mértéket, a központi k öltségvetés kiadási főösszegének 0,5 százalékát, vagyis a csökkentést követően a mérték 0,60,7 százalék körül alakul. Az Országvédelmi Alapban előirányzott tartalék csupán negyede az előző évinek, ez azonban magyarázható a 2013. évinél lényegesen kisebb k ockázatokkal. Az előirányzott 100 milliárd forint még elégséges a tanács által becsült bevételi kockázat ellensúlyozására, de természetesen nem nyújt fedezetet a prognosztizáltnál esetleg lényegesen kedvezőtlenebb, nem várt gazdasági helyzetből adódó bevét elelmaradások és a kiadási növekedések kompenzálására. A tanács ezért tartja helyesnek
