Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 16 (337. szám) - Az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgáló bizottságról szóló országgyűlési határozati javaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
168 legfeljebb önmagában a büntetőeljárás folyamatban léte az, ami akadálya lehe t a vizsgálóbizottsági munkának. Az, hogy a büntetőeljárás hogyan zárul, hogy megállapíte büntetőjogi felelősséget, vagy éppen arról van szó, hogy van egy eljárási akadály, ami miatt nem lehet lefolytatni az eljárást... - teszem azt, ha már itt nagyon fes zegetik azt a kérdést, hogy ugye, a vizsgálat tárgyában vane büntetőeljárás folyamatban, és a vizsgálat egyik tárgya arról szól, hogy az elmúlt 11 évben avatkoztake be politikusok egyedi adóügyekben, akkor például a büntetőjogi felelősség megállapításána k az is akadálya lehet, ha egy ilyen politikus jelenleg mentelmi joggal rendelkezik, és önök, mondjuk, nem adják ki. A mentelmi jog tipikus akadálya a büntetőjogi felelősség megállapításának. Magyarul, önök ilyen ócska kifogásokra hivatkozva meg akarják ak adályozni, hogy valaha ez a vizsgálóbizottság elvégezze a munkáját. Ugyanakkor azt próbáltuk itt többen elmondani, ellenzéki képviselők, hogy ez a vizsgálóbizottsági indítvány túl azon, hogy nem egy nyomozati eljárás funkcióját kívánja átvenni, tehát nem b üntetőjogi felelősség megállapításáról szól, nem is pusztán mutyigyanús ügyek fölgöngyölítésére vonatkozik. Ilyet a Fidesz kezdeményezett, Fittelinaügyben meg Tocsikügyben, meg még a jó ég tudja, milyen ügyekben, amikor éppen ellenzékben voltak. Ez a viz sgálat egy olyan jelenségnek kíván a nyomára jutni, ami egyfelől okkal okoz feszültséget a magyar társadalomban, hogy a kormányzat, a mindenkori kormányzat a nagyhalakkal, a nagybefektetőkkel szemben kíméletesebben jár el, mint a kisadózókkal, kisvállalkoz ókkal, egyszerű kiskereskedőkkel szemben. Van egy tapasztalat tudniillik az emberek között, hogy miközben kiskereskedők, kisiparosok majdhogynem a gatyájukat ráfizetik arra, hogy mondjuk, egy könyvelőt kifizessenek, hogy túléljék az állandó adóhatósági veg zatúrát, a különböző nagy cégek, amelyeknek egyébként is temérdek pénzük van arra, hogy hatalmas könyvvizsgálói, jogászi apparátust megfizessenek, nekik az általános tapasztalat szerint barátibb a viszonyuk az adóhatósággal. Ez egy feszültség. A pénztárgép ügyet azért hoztuk elő, mert egyik oldalon NAVbotrány, a másik oldalon pedig a pénztárgépbotrány pontosan azt mutatja be, hogy a Fidesz, jelenleg úgy tűnik, a kormányzati politika, jelenleg úgy tűnik, asszisztál ahhoz, hogy ez a duális gazdaság Magyarorsz ágon fennmaradjon. És van még egy jelentősége ennek a vizsgálóbizottsági indítványnak, mert egy olyan jelenséget próbál feltárni, ami lenyomata annak, hogy egyébként rendszerszerűen hogyan vándorol ki ezermilliárdos összeg a magyar nemzetgazdaságból évente . És ha, teszem azt, érdemi vizsgálatok után az derülne ki, hogy a Horváthjelentésben foglaltak nem mindenben fedik a valóságot, én akkor is azt gondolom, hogy a magyar parlament, Magyarország nem veszít, hanem nyer azzal, ha megvizsgálja azt, hogy függet lenül a Horváthjelentés igazságtartalmától az, ami az elmúlt 11 évben történt az adóigazgatásnál, egyáltalán elgondolhatóvá teszie azokat a jelenségeket, amiket Horváth András megfogalmazott. (0.10) Ha ennek utánamegyünk, ezzel nyerünk. Ezzel nyerünk Mag yarországnak is, mert lehet, hogy a Horváthjelentésben foglaltakat nem sikerül mindenben bizonyítani, de egy ilyen vizsgálat után legalább tudjuk azt, hogy hol vannak egyébként olyan rendszerszintű kiskapuk, amiket sürgősen be kell zárni ahhoz, hogy nehog y véletlenül ebből tényleg valóság legyen. A másik, hogy egy ilyen vizsgálóbizottságnak nyilván azt is meg kell vizsgálnia, hogy egyébként a politikai elit egyedi ügyekbe beavatkozike, és ha igen, akkor hogyan. Meg kell vizsgálni továbbá azt is, hogy az, ami történt az adóhatóság szervezetén belül, az egyébként szolgáltae különböző gazdasági érdekcsoportok érdekeit. Én magam arra is kíváncsi lennék, hogy például a zárszámadási, költségvetési törvények előkészítésénél a kormányzat vizsgáltae azt, hogy az úgynevezett kiemelt adózók, nagyadózók befizettéke az elvárt adómennyiséget. Éppen így arra is kíváncsiak lennék, hogy a stratégiai partnerségi megállapodások tárgyalásánál a potenciális stratégiai partnerek adómorálját, illetve azt megvizsgáltáke, hogy befizetike azt az összeget a közös kasszába, ami egyébként elvárható lenne tőlük.
