Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 16 (337. szám) - A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SÁGI ISTVÁN (Fidesz):
144 érdekében rendelik alá a köznevelésnek a legkülönbözőbb kérdésköre it, így a tankönyvellátás kérdését is. Gyakorlatilag alig tudunk a következő időszakról konkrétumokat, hisz látszik, hogy számos kérdés majd különböző rendeletekben lesz leszabályozva. Ebből adódóan nagyfokú a bizonytalanság az érintettek körében, és az is látszik, hogy zavarok vannak már most ebben a gépezetben, elbizonytalanítottak nagyon sok embert, elbizonytalanították azokat a szakembereket, akik idáig is tették a dolgukat, és a köznevelés legkülönbözőbb területein jelentős feladatokat vállaltak a külö nböző kidolgozó munkák területén. Összességében azt tudom elmondani, hogy az önök intézkedései átgondolatlanok, elfogadhatatlanok, ezért az a módosítás, amit az előterjesztéshez beadtunk, beadtam, arra irányul, hogy ezt az előterjesztést így nem lehet elfo gadni. Egyedül egy olyan rész van, ami, úgy gondoljuk, gondolom magam is, hogy támogatható, ami a költségvetéssel összefüggő, de a többit, ami a tartalmi kérdésekkel kapcsolatos, vissza kellene vonni, akár a nyilvántartási eljárás, a tankönyvjegyzék, a tan könyvrendelés, a tankönyvellátás alapvető szabályai. Ezek valójában kapkodást mutatnak. Önök meglepték a frakciójuk tagjait is, hiszen látszott a mai bizottsági ülésen is, hogy amikor arról volt szó, hogy a bizottság kormánypárti oldala általános vitára tá mogassa ezt az előterjesztést, elég bizonytalan volt az a kézfelemelés. Természetesen a lojalitás miatt megszavazták, de még szünetet is kellett tartani a bizottsági ülésen, mert kiderült, hogy még kormánypárti oldalon sem egyértelmű ennek az előterjesztés nek a támogatása. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Sági István képviselő úr, Fidesz. SÁGI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitká r Asszony! Tisztelt Ház! Az, hogy szünetet tartottunk a bizottságban, nem azt jelentette, hogy azon tanakodtunk, hogy támogassuk vagy ne támogassuk a törvényjavaslatot, hanem van ennek az eljárásrendnek egy szavazási módja, és szerettünk volna olyan módosí tó javaslatokkal élni, ami egyben is megállja a helyét és megszavazható. Ezért a módosító javaslatok befogadhatóságát, illetve hasznosságát próbáltuk mérlegelni, és eszerint alakítottuk az ülésen - ezt képviselő úr is látta - a módosító javaslatainkat. A b izottsági ülésen a kormány, az előterjesztő jelen lévő képviselőinek az indokai szerepeltek, hogy a törvény benyújtásának milyen okai vannak, és ezek között államtitkár asszony is említette az átjárhatóságot. Iskolaigazgatóként volt alkalmam megtapasztalni ezt a problémát. Láttam gyerekeket iskolát váltani, a saját gyerekemnek is volt része abban, hogy egy nyolcéves általános iskolai ciklusban három iskolába is járhatott. Most is, a mai gazdasági viszonyok között is gyakran előfordul, hogy a szülők munkahel ye változik, intézmények között, települések között vált, és egyértelmű volt, hogy az eltérő tankönyvek, az eltérő minőségek, a tanterv eltérő elosztása az évek között, a különböző alternatív oktatási módszerekben volt egy káosz, és egy iskolaváltásnál gya korlatilag kiestek részek, illetve a minőségből adódó problémák is felmerültek. Láttam és tapasztaltam, hogy a tankönyvkiadók milyen gyakorlattal éltek a tankönyvpiacon való nagyobb szerephez jutásban. Nem feltétlenül arról szólt a tankönyvszerzés minden t ankönyvkiadó részéről, hogy milyen jó minőségű könyvet adok, meg ezt adok, meg azt adok. Jutalékról szólt, tehát pénzről szólt az egész. Megpróbálták rávenni a tankönyvfelelősöket, hogy ebből tanítsatok, abból tanítsatok, ilyen kedvezményt kaptok, és az es etek többségében a kedvezmények és az ár határozta meg, s nem a minőség, hogy mit választottak. Azt gondolom, azzal, hogy a fenntartó az esetek többségében, az intézmények többségénél az állam lett, a fenntartónak határozott célja volt a törvényekkel is, h ogy a minőség irányába mozdul el, hogy egységesen egy minimumminőséget mindenki megkapjon. Ez nem azt jelenti, hogy annál többet nem lehet, meg valahol valakinek az oktatásban rosszabbul kell teljesíteni, hogy mindenki egy
