Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 16 (337. szám) - Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
112 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Igen. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. De mégis úgy gondolom, hogy a benyújtott módosító javaslatok, az 5., 6., 8., többet is sorolhatnék, 10., 18. , 20. módosító javaslataim egy fontos dologra hívják fel a figyelmet. Felvezetőként, még mielőtt azzal vádolnának, hogy a rendszer, amit meg szeretnének teremteni, ami az országgyűlési képviselőkhöz igazítaná egyéb közjogi tisztségviselők vagyonnyilatkozat ának benyújtását és annak körülményeit, azzal vádolnának, hogy ezek a módosító javaslatok lerontják ezt a rendszert, akkor el kell mondjam, hogy az a rendszer, amit a Jobbik elképzel, egy más rendszer, mint amit önök előterjesztettek. Ha az általános vitár ól és a részletes vitáról beszélünk, akkor a képviselőknek és a frakcióknak joguk és lehetőségük van módosító javaslatok formájában megpróbálni az elképzeléseiket beleépíteni a törvénybe. Azért is szükséges ez, mert az elmúlt több mint két évtizedben a vál asztópolgárok azt láthatták, hogy vagyonnyilatkozattételi kötelezettség ide vagy oda, egyrészről hatalmas eltérések mutatkoztak a között, hogy valakinek hivatalosan a vagyonnyilatkozatában esetleg milyen vagyonelemek kerültek feltüntetésre, illetve az az életszínvonal, életvitel, amivel rendelkezett, akár a médiában is bemutatva, és ennek nem voltak következményei. Illetőleg sok esetben, azokban az esetekben, amikor kiderült valamiféle turpisság, hogy vannak olyan vagyonelemek, amelyek nem kerültek feltünt etésre, mégis bizonyíthatóan az adott képviselőhöz tartoznak, akkor sem számolhatott vagy kellett számolnia a képviselőnek túlzottan erős szankciókkal. Mi ezt a rendszert szeretnénk megszüntetni, és valódi, elszámoltatható, átlátható rendszert szeretnénk l étrehozni úgy az országgyűlési képviselőknek, mint a közjogi méltóságoknak. A módosító javaslatokban is ez nyilvánul meg, ez a vágyunk nyilvánul meg. Tudom, ha ez elfogadásra kerül, akkor lehet, hogy még más javaslatokat is bele kellene építeni, vagy egyéb koherenciazavarok támadhatnak, amiket későbbi kapcsolódó módosító javaslattal lehet az egyéb törvényeken átvezetni, de a jelenlegi állapotot mi mindenképpen radikálisan szeretnénk megváltoztatni. Nem elég az, ha valaki, legyen akár országgyűlési ké pviselő, akár közjogi funkciót betöltő, magas vezető közjogi funkciót betöltő személy, ha időre nem teszi meg a vagyonnyilatkozatát, akkor nem elég az, hogy a tiszteletdíja nem kerül kifizetésre a részére. Véleményem szerint ez nem elég. És nem elég az, ho gy egy objektív körülményt határozunk meg, és azt mondjuk, hogy a súlyosabb szankció, ami az összeférhetetlenség lenne, csak akkor állhat be, ha valaki szándékosan nem teljesíti a kötelezettségét. Ezáltal jogilag megfordul a bizonyítási teher, és nem arról van szó, hogy az adott tisztségviselőnek kellően körültekintően kell eljárnia, és határidőre kell benyújtania, hanem, mivel átvezetésre kerül a szándékosság fogalma, ahhoz, hogy ő összeférhetetlenség alapján, mondjuk, a tisztségétől megfosztható legyen, s zándékosan kell elmulasztania vagyonnyilatkozatának benyújtását. Könnyen belátható, hogy ez abba az irányba vezet, hogy majd az adott bizottságnak vagy az adott szervnek, amely az összeférhetetlenséget meg szeretné állapítani, neki kell bizonyítani azt, ho gy ez szándékosan történt. Tehát nem arról van szó, hogy az adott tisztségviselőnek kellene kimentenie magát, és azt mondani, hogy bocsánat, én benyújtottam volna, de mondjuk, beteg voltam, hanem a szándékosságot kell a másik oldalnak bizonyítania. Ez nehé z és méltatlan helyzeteket tud létrehozni. Ezt elég lett volna egy olyan megfogalmazással megtenni, amit én a “szándékos” jelző kihagyásával próbálok megteremteni, hogy bizony azt, hogy valaki esetleg nem szándékosan járt el, a mulasztó félnek kelljen bizo nyítania. Ugyanez igaz egyébként az MNB elnökére, az egyéb köztisztviselőkre vagy vezető pozíciót betöltő tisztségviselők esetében. És még egy dolgot engedjenek meg. Az Állami Számvevőszék esetében tudom, hogy az nem ebbe a körbe tartozik, de ha már megnyi totta a törvény, akkor az, hogy az Állami Számvevőszék
