Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
100 Itt is most ez van, hogy ez így nekünk nem jó, a kormány enged, nincs alkotmányozási kötelezettség, mert az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs alkotmánysértés. Ennek ellenére a kormány azt mondja, hogy jó, hagyju k abba a vitát, engedek. Bárándy képviselő úr azzal kezdi a felszólalását, hogy nem lesz csönd, változatlanul folytatódni fog az alkotmányozás körüli vita itt. Na most én borítékolom, ha ez itt jelen van, akkor ugyanezt szocialista képviselők kint az Európ ai Parlamentben ugyanúgy el fogják mondani, és ugyanúgy meglesz a nem. Ez már egy ilyen magyar specialitás. No, tisztelettel, ezen kívül azért, amire nagyon szeretnék kitérni itt az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban: a negyedik módosítás szerint először i s az volt, hogy azért nem jó az alkotmánymódosítás, mert nincs jogorvoslat az alkotmányban korábban. Igen ám, a negyedik kitalálta, hogy akkor legyen, és hogyha valamelyik egyházat az Országgyűlés nem fogadja el bevett egyháznak, ennek az egyháznak biztosí tottak volna egy alkotmányossági panaszt. Sikerült elérni, hogy most ez nincs. Most a törvény szépen kimondja, vallásszabadság van, mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását, lehet egyházat alapítani, az pedig az állam szuverén joga, kivel kíván együttműk ödni és meddig, és passz. Bizonyos feltételeknek meg kell lenni annak érdekében, hogy egyáltalán az illető egyház kezdeményezhessen egy ilyen együttműködést az állammal, de az állam egyoldalúan dönt, az Országgyűlés eldönti, és ezzel kész, befejeztük. Hogy ez mennyire eredmény, én nem tudom. Az kétségtelen, hogy ennek a módosításnak van egy olyan, verbálisan is kimunkált magyarázata, amit addig mindig mondtak, hogy vallásszabadság van, nem csak azok az egyházak, amelyeket elfogadtunk, a többiek is egyházak, ezt nem értették meg, most ez így le van írva, kész. A bevett egyházak azok, amelyekkel az állam együtt kíván működni. A másik kérdés a bírósági ügyáthelyezési kérdés. Ha elolvassa pontosan képviselő úr és tisztelt képviselőtársaim is elolvassák az előter jesztett törvényjavaslat indokolását, akkor benne van az, hogy jó, megcsináljuk, megkeressük a kiegyenlítés egyéb módját. Ez hozzávetőleg 56 milliárd forintjába kerül az állampolgároknak. Hát ez is egy nagy eredmény, olyan jól állunk, hogy ezt az 56 mill iárdot most ennek érdekében ki kell dobni, és akkor biztos, hogy sokkal jobb lesz. Én nem tudom, hogy miért félnek ettől. Arról nem is beszélve, hogy Répássy Róbert államtitkár úr a mai alkotmányügyi bizottsági ülés előtt felhívta a figyelmet, hogy álljon meg ez a menet, mert az igaz, hogy bizonyos ügycsoportokban nem lesz meg a Bírósági Hivatal vezetőjének az a joga, hogy ügyeket áttegyen, de azért vannak a különböző elfogultsági alapon lévő dolgok. Az is egy áthelyezés, ugye? (Dr. Bárándy Gergely: Az rend ben van.) Tisztelettel, oda szeretnék kilyukadni, hogy az volt a legnagyobb vád az alkotmánymódosítással szemben, hogy a gránitszilárdnak minősített alkotmánynál a hányadik módosításnál tartunk. Szeretnék arra hivatkozni, hogy volt egy koncepció, ez a konc epció az volt, hogy alkotmány és egy átmeneti rendelkezés. Erre az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ez nem jó, az alaptörvényben kell rendezni ezeket a kérdéseket. Így tulajdonképpen az alapkoncepcióból, mondhatnám így is, kicsit alkotmánybírósági segédle ttel kerültek sorra a módosítások. Itt pedig a negyedik módosítás korrekciója ez a ötödik módosítás, és azért ez nagyon fura dolog, hogy itt már 121720ról gondolkodunk. Ez pontosan olyan vita, tisztelt Országgyűlés, mint ami az egész alkotmányozással ka pcsolatban elhangzott. Annak idején az alaptörvény vitájában a Szocialista Párt is folyamatosan arról beszélt, hogy nincs alkotmányozási kényszer, nem kell alkotmányozni, és egyszerűen nem voltak hajlandóak elolvasni az akkor hatályos alkotmányt, amelynek a preambuluma úgy szólt, hogy az ideiglenes alkotmányt fogadjuk el, és az átalakulás után meg kell csinálni a végleges alkotmányt. Ez az egyik oldal. (Dr. Bárándy Gergely: Nincs kényszer, ugyanazt mondta.) A leglényegesebb rész, tisztelt képviselő úr, ha m ár közbeszól, és itt dialógusba megy a parlamenti munka (Dr. Bárándy Gergely: Parlamenti műfaj.) , akkor arra szeretnék hivatkozni, hogy azt mondja, hogy egy párton múlt ez az alkotmány. Talán utána kellene nézni a ’9497 közötti alkotmányozásnak.
