Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
92 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági álláspontok ismertetését követő en most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 3030 perces időkeretben, ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! GULYÁ S GERGELY , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a mai napon Magyarország Alaptörvénye ötödik módosításának tárgyalását kezdi meg, illetve ennek részletes vitáját folytatja le. Az a tény, hogy az Országgyűlés a két és fél éve elfogadott alaptörvényt ismételten módosítja, nem az alkotmányozó eredeti szándékának változását jelzi. (19.20) Ahogy a negyedik módosítás oka és előzménye az Alkotmánybíróság átmeneti rendelkezéseket megsemmisí tő döntése volt, addig az ötödik módosítás az alkotmánnyal kapcsolatos nemzetközi támadások és viták végleges lezárása érdekében szükséges. Akik a módosítások gyakoriságával mint szerintük önmagában is megálló érvvel kívánják bizonyítani az alaptörvény rés zbeni elhibázottságát, azoknak három tényt mindenféleképpen érdemes figyelembe venni. Először is a nemzetközi gyakorlatban mind az Európai Unió tagállamaiban, mind a tengerentúlon gyakran fordul elő, hogy egy alkotmányt elfogadása után több alkalommal is m ódosítanak. Az Európai Bizottság egyik, hazánkkal kapcsolatos kérdésekben, közjogi kérdésekben rendkívül aktív biztosát adó Luxemburg például 2003 és 2009 között 12 alkalommal módosította alkotmányát, sőt korábban, 1988 decembere és ’89 júniusa között elte lt hat hónapban hat alkalommal tette ugyanezt. Ha az alkotmányozás kudarcának aligha tekinthető amerikai alkotmánytörténetet nézzük, akkor sem szabad megfeledkezni arról, hogy a több mint 230 év alatt mindösszesen 27 alkotmánykiegészítést megélt amerikai a lkotmány első tíz kiegészítésére két évvel az alkotmány elfogadása után került sor. Másodszor, ahogy az eddigi módosítások sem érintették az alkotmány lényegi tartalmát, nem változtattak a közjogi intézményrendszer szabályozásán, úgy a mostani módosítás mé g a korábbiakhoz képest is kisebb korrekciónak tekinthető csupán. Harmadszor, a magyar közélet teljes kompromisszumképtelenségét és a kétharmados parlamenti többség jövőbeni előfordulási valószínűségének rendkívül csekély voltát ismerve elhanyagolható az e sélye annak, hogy 2014 tavaszát követően további alaptörvénymódosításokkal számolni kellene. A most előterjesztett módosítás a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásán kívül a negyedik alkotmánymódosítás csekély mér tékű korrekciójának tekinthető. A kormány a 2. cikkben az Európai Bizottsággal való egyeztetést követően és annak eredményeként arra tesz javaslatot az Országgyűlésnek, hogy az alaptörvénynek a politikai reklám közzétételét ingyenesen, ellenérték nélkül va lamennyi médiaszolgáltató esetében eddig tiltó rendelkezését változtassa meg, és a jövőben ingyenesen, ellenérték nélkül valamennyi médiaszolgáltató számára politikai reklám közzétételét tegye lehetővé. Ez a szabályozás elfogadható az Európai Bizottság szá mára, és megfelel a kormánypártok által fontosnak tartott, korábban többször ismertetett szabályozási szempontnak, amely szerint a választási kampány ne válhasson pénzügyi versennyé, a legdrágább reklámidőt értékesítő kereskedelmi médiumokban történő polit ikai reklámok közlésének lehetővé tételével. A módosítás 3. cikke, az Országos Bírói Tanács alaptörvényben való megjelenítése a szervezetileg független igazságszolgáltatásban érvényesülő önkormányzatiság elvét erősíti meg.
