Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
84 Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság 2013 májusában az alapvető jogok biztosa indítványára megvizsgálta az alaptörvény negyedik módosítását, és a vonat kozó 12/2013. számú határozatában nem állapított meg alaptörvényellenességet. Az indítvány elutasításával Magyarországon az új alaptörvény körüli viták időszaka lezárult. A kormány ennek megfelelően arra törekedett és arra törekszik továbbra is, hogy az a lkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak. Noha mind a magyar kormány, mind egyes független nemzetközi szakértők, jogászprofesszorok arra a megállapításra jutottak, hogy a negyedik módosítást ért kritikák többsége félreértésen vagy e gyes rendelkezések indokolatlanul rosszindulatú értelmezésén alapul, a kormány mégis úgy döntött, nem engedheti meg, hogy ezen alkotmányos kérdések a továbbiakban is ürügyként szolgálhassanak a Magyarország elleni támadásokhoz. Ebből a célból a kormány már június közepén benyújtotta a vonatkozó módosítási javaslatát, ám most immár a Velencei Bizottság, illetve az Európai Bizottság végleges véleményére is tekintettel kiegészítve, új változatban terjesztette az Országgyűlés elé az alaptörvény ötödik módosítás áról szóló javaslatot. Ez az iromány a jelzett kérdések mellett tartalmazza a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét érintő, hatásköri átrendezéssel összefüggő kérdéseket is. Tisztelt Ház! Mielőtt az egyes változtatásokról szól nék, röviden jelezni szeretném, hogy az önök előtt fekvő ötödik módosítás nem tér el a korábbi alkotmányozói akarattól, legfeljebb hangsúlybeli változást takar. Ennek kapcsán meg kell említeni azt is, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének a jeg ybankhoz történő telepítése sem új keletű ötlet, most azonban ezt már az Európai Központi Bank is támogatni tudja. Az egyes rendelkezésekről szólva elsőként a vallási közösségek helyzetének rendezéséről, az ezzel összefüggő változtatásról szólnék. A javasl at e körben elsősorban terminológiai változtatást hajt végre: az “egyházak” és a “vallási tevékenységet végző más szervezetek” megkülönböztetés helyett alaptörvényi szinten a “vallási közösség” összefoglaló nevet vezeti be, ezzel is kifejezve, hogy a szerv ezeti forma nem eredményezhet különbséget a vallásgyakorlással összefüggő jogok tekintetében. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés döntése nem a vallási közösségek teológiai értelemben vett egyházi önmeghatározását érinti, nem az egyházként való működés lehetőségének megadására vagy elutasítására irányul, hanem annak szabad mérlegelésére és eldöntésére, hogy a közösségi célok elérése érdekében az állam melyik vallási közösséggel kíván együttműködni. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az együ ttműködésről a vallási közösség kérelme alapján dönt az Országgyűlés, és a közösségi célok elérése érdekében történő együttműködésre tekintettel lesz lehetséges a feltételeknek megfelelők részére sajátos jogállás és jogosultságok biztosítása. Az együttműkö dés ugyanis a közösségi célok hatékony ellátása érdekében bizonyos többletjogosítványok biztosítását igényli, amely megkülönböztetés alkotmányos alapjait e módosítás teremti meg. Tisztelt Ház! Másodikként a politikai reklámokkal összefüggő változtatásról s zólnék. A negyedik módosítás a közszolgálati televíziókra és rádiókra szűkítette volna a reklámozás körét; a módosítás értelmében azonban bármilyen, tehát nemcsak közszolgálati médiaszolgáltatás útján közzétehető lesz politikai reklám, feltéve továbbra is, hogy az ellenérték nélkül történik. A közzétételre vonatkozó további feltételek meghatározását az alaptörvény sarkalatos törvényre utalja azzal, hogy abban biztosítani kell a politikai reklámot közzétevők esélyegyenlőségét. A rendelkezés tehát az ingyenes ség előírásával továbbra is garantálja az esélyek egyenlőségét és a kampányköltések kordában tartását, ugyanakkor valamennyi televízió és rádió számára megteremti a közzététel lehetőségét. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat harmadik tárgyköre az igazságszol gáltatással függ össze. Ennek keretében a kormány az igazgatással összefüggő alaptörvényi garanciák növelésére tesz javaslatot az Országos Bírói Tanács mint az igazgatásban közreműködő önkormányzati szerv alaptörvényi nevesítésével, valamint indítványozza, hogy az eljáró bíróság kijelölésének
