Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 24 (305. szám) - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (Jakab István): - PÁL BÉLA (MSZP):
805 megjelenését nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a szöveg nyolc alkalommal említi a jelenséget, de a speciális ártalomcsökkent ő beavatkozások tekintetében egyetlen alkalommal sem jelenik meg. Azok a kezdeményezések, amelyek e területen megvalósultak az elmúlt években - a stratégiától függetlenül , mind olyanok, amelyeket még az előző kormány kezdeményezett, vagy a szakmai terüle ten tevékenykedő csoportok, szakmai szervezetek, intézmények, ugyanakkor a beavatkozások tartalmi és szervezeti megújítása tekintetében egyetlen értelmezhető szempont sem fogalmazódik meg az anyagban. (11.00) Az, hogy egy újabb szert vagy egy szercsoportot helyezünk a tiltólistára, nem oldja meg a problémákat; tisztességes prevenciós tevékenységre, a kezelőellátó rendszer célirányos fejlesztésére van vagy lenne szükség ahhoz, hogy a tényleges problémára érdemi válaszokat adjunk. És hogy az aktualitásokról se feledkezzünk meg: biztos, hogy nem az az irány a helyénvaló, amelyik felbontja az együttműködést, az együttműködési megállapodást az ország egyik legrégibb ideje működő szakmai szolgáltatójával a Józsefvárosban, mert még 2013ban is vannak olyanok, akik azt feltételezik, hogy egy problémát az okoz, ha azzal szakszerűen foglalkoznak. Ezzel az erővel egyébként a rendőrség tevékenységét is be lehetne szüntetni, hiszen akkor biztosan kevesebb bűnesetről tudnánk. Én azt gondolom, hogy nagyon nagy szerepe van azoknak a szakmai szolgáltatóknak, szervezeteknek, civil szervezeteknek a családon, iskolán túl is, akik ezen a területen tevékenykednek, és akiket elismerés illet a munkájukért. És szóljunk a stratégia környezetéről. A szöveg több helyen megemlíti, és áll amtitkár úr is szólt a bevezetőjében arról, milyen fontos, hogy az egészségügyi stratégiával összhangban legyen. Ez így igaz. Idetartozna egyébként az is, hogyha lenne egy alkoholstratégia és egy mentálhigiénéstratégia, hiszen mindezekkel is meg kellene t eremteni a megfelelő összhangot. Ez valóban így van, így érvényes; és sajnos egy népegészségügyi stratégia is fájóan hiányzik abból, hogy ezt az egész stratégiát egy nagyobb egészbe lehessen elhelyezni. És akkor még nem is szóltam arról, hogy komoly finans zírozási gondokkal küszködik mind az egészségügyi, mind a drogprevencióval foglalkozó intézményrendszer, amely nélkül a stratégiát nem lehet megvalósítani. A stratégia intézményi hátteréről a kormányzati kommunikáció 2010 végén arra hivatkozott, hogy megvá ltozott a helyzet, és az újragondolt drogpolitikai prioritások teszik szükségessé a 2009es stratégia sutba dobását és egy új dokumentum elkészítését. Hát valóban, most már van egy olyan változás a magyar társadalomban, ami szükségessé teszi napjainkban is az új megközelítések, megoldási módok alkalmazását. Ezek közül például az egyik a közigazgatási rendszer markáns átalakítása. Ezzel kapcsolatban viszont nem tartalmaz érdemi eligazítást a stratégia, ezen szempont érdemi vizsgálata nélkül pedig nem lehet v égrehajtható stratégiai iránymutatást megfogalmazni. Azt pozitívumnak tartjuk, hogy alaposan támaszkodtak a 2009ben elfogadott stratégia tartalmára. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a szakmai szervezetek is támogatták az akkor szakmai szempontból és sz akmai támogatással elfogadott stratégiát is. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy a választások küszöbén a kormányzati erők most egy új drogstratégiával álltak elő azon a területen, amit az elmúlt három évben nem tartottak fontosnak. Van tehát három el vesztegetett évünk, ami az akkor még, a 200910ben létező rendszert alapjaiban kezdte ki, amortizálta a szakemberek és a szervezetek munkakedvét, elkeseredettséget és bizonytalanságot eredményezett, beszűkült az együttműködés, beszűkültek a források, lecs ökkentek a kutatások, nincs megfelelő szakmai béke. Kárvallottjai ennek a drogproblémával küzdők, a hozzátartozóik, a fiataljaink, és én azt gondolom, hogy az egész magyar társadalom. Éppen ezért a szocialista frakció támogatni nem tudja az előterjesztést, de tartózkodásával azt a felelősségérzetet kívánja demonstrálni, amit a terület iránt érez, hiszen ha még továbbra is késlekedik
