Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
80 Az előterjesztés nem ad ezekre a problémákra választ. Azt a gyanút pedig, amit már akkor is éreztünk, amikor önök először terjesztették be, miszerint ez a megszokott módszernek, t echnológiának, amit az elmúlt három évben oly sokszor láttunk, egyfajta újraélesztése. Államosítanak egy szolgáltatást, államosítanak azért, hogy majd később ezt újra, koncessziós szerződés keretében baráti kft.knek már ki lehessen adni. Ígérjék meg nekün k, hogy a döntést követően sem fog arra sor kerülni, hogy a temetkezési piac újraállamosításával és magánkézbe juttatásával lefolytatják ugyanazt az eljárást, amit egyébként már a trafikok ügyében kipróbáltak! Nem ad választ sem a zárószavazás elő tti módosító, sem az eredeti javaslat azokra az embertelen megoldásokra, amiket már akkor is kifogásként felvetettünk. Képviselő asszony előttem is említett ilyet. A vitában mi is elmondtuk, hogy az az elvárás, hogy esetleg hozzátartozó nélküli állampolgár mindazon feltételnek meg tudjon felelni, ami egyébként a szociális temetéssel együtt jár, ez finoman szólva sem humánus, embertelen. A hét végén egy picit talán fénylő sugárként jelent meg a Tisztelet Társaságának, Schmuck Andornak a levele, amit Rogán An talhoz írt, hogy Visegrádon nem győzhet a gonoszság, emberség vagy embertelenség, a remény visszaadása, de hát a barátok közti levelezés sem vezetett célra. Önök ugyanúgy beterjesztették azt az előterjesztést. Igazán szomorú vagyok, hogy ezek szerint győzö tt a gonoszság, embertelenség lett, és a remény elveszett ezzel az előterjesztéssel. Megnéztem, hogy európai uniós összehasonlításban önök honnét vehették ezeket a megoldásokat. Bizonyára tudja a kormánypárti frakció széles tagsága is, hogy leginkább a lit ván és a török szabályozásra hasonlít a magyarországi megoldás. Gondolom, államtitkár úr precízen átnézte az európai uniós szabályozási megoldásokat, és érdekes módon sikerült valahogy egy török és egy litván szabályozáshoz hasonló megoldást találni. Kultu rális azonosságban is egészen biztosan vannak, akiknek ezek az országok állnak a szívükhöz legközelebb; szerintem mi inkább más irányba kellene hogy orientálódjunk. És ami igazán fájó, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy önök egy általunk tett javaslatot, a k egyeleti járandóság bevezetésére tett országgyűlési határozati javaslatot úgy szavaztak le, úgy nem vettek napirendre, hogy még az esélyét sem adták meg annak, hogy ennek a javaslatnak a keretében európai uniós normákat kielégítő módon rendezzük ezt a kérd ést. Olyan módon, ami egyébként a szociális biztonságot és az emberi méltóságot is erősítené. Nagyon sok olyan eleme van az előterjesztésnek, amire nem ad választ, ebből hármat emelnék ki, ami egyébként problémákat is fog önöknek okozni. Például a hamvaszt ó üzemek piaci körülmények között működnek, önköltség alatt nem rendelhet szolgáltatást az állam tőlük, merthogy ez törvénysértő. Hölgyeim és Uraim! Önöknek egy lehetőség biztosan adott: visszavonják ezt a javaslatot, és napirendre veszik a miénket. Köszön öm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Sneider Tamás képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó. SNEIDER TAMÁS (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik Magyarországért Mozgalom is sajnálattal vette tudomásul, hogy a tavasszal beterjesztett és akkor tárgyalt törvényjavaslat gyakorlatilag érdemileg nem változott a nyár folyamán. Szinte ugyanaz került vissza, néhány kisebb, apró techni kai módosítással. Nagy port kavart fel tavasszal ez a törvényjavaslat, és azóta a köznép, a nép nyelvén gyakorlatilag a temetők gettósítását jelenti. Erről beszélnek vidéken, településeken Magyarországon. És valljuk be, hogy ez a népnyelv eléggé találó, hi szen az egyik fontos paragrafusa, az egyik fontos kitétele a törvénynek, hogy külön szociális parcellát hoznak létre a szegény emberek számára a temetőkben, és ezzel gyakorlatilag konzerválják azt végérvényesen, akár a túlvilágra is, ami
