Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 23 (304. szám) - A termőföld tulajdonának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
742 Azt gondolom, ez az első lépcső volt az, amely megtere mtette az új földforgalmi törvényben azokat a nagyon fontos jogintézményeket, amelyek szintén a zsebszerződések visszaszorítását szolgálják. Egyrészt ugye, a helyi földkiadó bizottságoknak vétójoguk van abban a vonatkozásban, amikor egy tulajdonátruházás t ekintetében hozzá kell járuljanak, hogy valaki egy adott településen eladja a tulajdonát képező termőföldet. De ha még ez nem is lenne elegendő ebben a kérdéskörben, akkor a hatósági jóváhagyás intézménye teljes mértékben kizárja az ilyen jellegű szerződés ek legálissá tételét, a legálisság tételen keresztül pedig azt, hogy egy ilyen jellegű szerződés az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, és ezáltal az ingatlannyilvántartáson keresztül szerezzenek tulajdonjogot azok a - hogy így mondjam - külföl diek. Illetőleg szeretném most már azért elmondani, hogy az elmúlt másfélkét évben arról is meggyőződtünk, hogy nemcsak külföldiekhez köthető az ilyen jellegű szerződés, hanem belföldi magánszemélyek is előszeretettel alkalmazták ezeket a jogtechnikai sze rződéseket. (Gőgös Zoltán közbeszól. - Magyar Zoltán: NFA.) (20.30) Elnök úr, elnézést kérek, legyen szíves a képviselőtársamat rendre utasítani, mert engem zavar, hogy itt mögöttem folyamatosan beszól, illetőleg én azt gondolom, ha az NFAval kapcsolatban képviselőtársamnak kifogása van, akkor tegye meg interpelláció, kérdés formájában, és fogunk önnek válaszolni, eddig is válaszoltunk. Csak ne ugyanazt tegye föl, mert eddig mindig ugyanazt mondta. Tehát azt szeretném mondani, hogy a jogalkotási folyamat h armadik lépcsője ez a törvényjavaslat, és én azt gondolom, hogy ez valóban tartalmazza azokat a nagyon fontos jogintézményeket, jogi kellékeket, amelyeket Nagy István elmondott. Egyrészt az ügyészségnek sokkal nagyobb lehetőséget biztosít, másrészt a bírós ágoknak az úgynevezett naturális obligáció révén megadja azt a lehetőséget, hogy az ilyen jellegű kötelezettségek bírósági úton ne legyenek érvényesíthetők. Persze, mi nem kívánjuk az eladót - aki szintén a szerződés megkötésének pillanatában tisztában vol t azzal, hogy egy semmis jogügyletben vesz részt - előnyben részesíteni, ezért megadjuk az ügyésznek azt a lehetőséget, hogy az ilyen jellegű jogügyletek esetében, amikor a bíróság kimondja a semmisséget, akkor a közérdekre hivatkozva indítványozhatja, hog y ez a jogellenes szerződés révén átruházott földterület az állam javára kerüljön megítélésre. Ez egy végleges, egy nagyon végső megoldás, de azért azt gondolom, hogy ezt a jogintézményt mindenképpen meg kell hagyni a bíróságoknak, és úgy gondolom, hogy az ügyészségeknek valóban olyan jogosítványokat kívánunk adni, amelyek az eddigi, hogy így mondjam, leszűkített magánjogi képviseleten túl egy közérdekre hivatkozással történő fellépés esetén konkrétan pereket tudnak indítani ezekben az ügyekben. Az is nagyo n fontos ebben a kérdéskörben, hogy pontosan azt a Magyar Ügyvédi Kamarát kerestük meg a törvénytervezet - hogy így mondjam - beterjesztése előtt, akiket valóban érintenek az ilyen jellegű jogügyletek, mert ma Magyarországon adásvételi szerződést az ingatl annyilvántartási törvény szerint ügyvéd, közjegyző tud elkészíteni és ellenjegyezni. Mi mindenképpen garanciákat kértünk arra, hogy az ilyen jellegű szerződéseket ne lehessen benyújtani a földhivatalba, és ezért született az a megoldás, amit az Ügyvédi Ka mara hamarosan le fog tenni a KIM elé, hogy egy olyan - hogy így mondjam - biztonsági bélyeggel lássák el ezeket a szerződéseket, amely alapján semmiképpen sem lehet ezeket a szerződéseket benyújtani, és plusz egy olyan időbélyegzővel, amely alapján a bély eg rákerülésekor, illetőleg egy számítógépes rendszer révén lehet látni, hogy ez a szerződés mikor került megkötésre, illetőleg mikor került benyújtásra. Ezek mindmind olyan biztonsági kellékek, amelyek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy 2014. má jus 1jét követően Magyarországon az ilyen jellegű szerződéseket nem lehet benyújtani, nem lehet felhasználni. Persze, ezek a jogalkotás területén - hogy így mondjam - elért sikereknek tekinthetők, de ezen túl azokat az adminisztratív szabályokat vagy dönt éseket, amelyeket eddig is alkalmaztunk, azokat továbbra is alkalmaznunk kell.
