Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 23 (304. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
723 Tehát én úgy gondolom, hogy ez mind az Európai Unió saját értékrendszerének is az arcul csapása, hogy egy ilyen állammal… - a liberalizálás, a kölcsönös piacfelszabadítás, tehát még egyszer mondom, a termékek, szolgáltatá sok szabad áramlásának, a személyek szabad áramlásának. Kérdezzük már meg azokat a palesztinokat, akik ott álldogálnak fél napig a határon, hogy ők mennyire áramolhatnak szabadon Izraelen belül vagy éppen a megszállt területek és Izrael között. Semennyire! Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon veszélyes dolog, és lehet - államtitkár úr említi , hogy a Wizz Air monopolhelyzetét ez a megállapodás most fel fogja oldani, és netán a Sólyom Air például, az újonnan szárnyat bontott - hogy stílszerű legyek - l égitársaság, amely nem izraeli érdekeltségű, hanem úgy tudom, hogy öbölországbeli érdekeltségű, ez a Sólyom Air, mondjuk, lehetőséget kap izraeli berepülési lehetőségekre. De bocsánat, miért kell ehhez egy ilyen megállapodást nekünk itt a parlament elé hoz ni és ratifikálni? Miért kell, úgymond egy tál lencséért eladnunk a magyar emberek tisztességét, becsületét, igazságszeretetét és elkötelezettségét a szabadság iránt? Ez finoman szólva felháborító. Egyébként a Wizz Air történetét azért nézzük már meg! Hogy szerezte meg a Wizz Air ezt a berepülési jogot Izraelbe? Úgy, hogy a Malév úgy bukott meg, a Malév életének utolsó repülése találják ki, hova történt, hol történt az, hogy a Malév repülőjét ott fogták, és már nem engedték fölszállni? Megsúgom, Izraelben v olt, a telavivi repülőtéren, ott, az volt az utolsó útja a Malévnak, és ezt követően a Wizz Air úgymond időben startolt, és élve azokkal a pozíciókkal, amelyeket korábban előkészített, megszerzett, egyszerűen elfoglalta a Malév piacát. (19.10) És a kormán y ahelyett, hogy a Malévet megmentette volna, ahelyett, hogy odaállt volna időben, határozottan… - voltak koncepciók, nagyon erős koncepciók voltak, voltak olyan elkötelezett Malévdolgozók, pilóták, szakemberek, akik letettek komplex megoldásokat arra, hogy igen, holnaptól ez működtethető, csak tőkét kérünk hozzá. A kormány nem volt erre hajlandó. Most mondhatjuk azt is, hogy nem volt elég pénz, nehéz helyzet volt, kétségkívül így volt, de úgy gondolom, hogy például, mondjuk, a budavári Fortuna étterem n em véletlenül mondja azt, hogy érezhető a Malév összeomlása után a konferenciaturizmus visszaesése, és ennek az étteremnek az életében ez egy drámai, körülbelül 90 százalékos forgalomcsökkenést jelentett. De ez más szektorokban is megfigyelhető, nem beszél ve a közel 50 ezer beszállítóról és a csatolt hozzátartozókról. Tehát borzasztó veszteséget szenvedtünk. Tehát igazából, én azt mondom, hogy ez tényleg egy botrányos dolog, hogy ahelyett, hogy tényleg a magyar kormány minden erővel azon dolgozna… - és egyé bként a Malév Fehér könyv utolsó oldalára emlékszem, amelyben azt mondja ez a jelentés a Malév tönkretételével kapcsolatban, hogy igen, a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy rövidesen felálljon egy nemzeti légitársaság. Volt ez másfél éve. Tehát kérdésem az, hogy miért nem ezt a törvényjavaslatot látjuk most itt magunk előtt, hogy hogyan lehet egy nemzeti légitársaságot felállítani, hogyan lehet esetleg a Sólyom Airbe beszállni a magyar államnak, hogyan lehet büszkén ismét úgy utazni, mondju k, Európában, hogy ne kelljen idegen légitársaságok repülőivel repkedni. Egy a lényeg, hogy mi azt az úgymond látszólagos kis előnyt, ami abból fakad, hogy most megkötnénk ezt a megállapodást, közel sem látjuk annyira vonzónak, azon hátrányokhoz képest, am elyet ezzel szenvedünk. És egyébként az egésznek van egy nagyobb kontextusa is, hogy egyszerűen ez mutatja, hogy Magyarország mennyire önálló entitás ebben az Európai Unióban. Az európai uniós csatlakozáskor, amit én már annak idején is elleneztem, Z. Kárp át Dániel képviselőtársammal nagyon keményen küzdöttünk és másokkal, Csath Magdolnával, Drábik Jánossal és sokakkal, elmondtuk, hogy Magyarország egy függő, gyarmati helyzetbe fog kerülni, nem lesz igaz az a várakozás, hogy ott leszünk a döntéseknél, nem l esz igaz az, hogy eurómilliárdok ömlenek, hanem az lett, ami lett, hogy gyakorlatilag rákényszerítik Magyarországot arra, hogy egy olyan állammal, amely, még egyszer
