Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 4 (333. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
4387 de legitim az a megoldá s, ami szerint a miniszter vagy a fejezet felügyeletéért felelős szerv vezetője átcsoportosíthat. A nemzetközi gyakorlat az, hogy a rugalmasság vagy a flexibilitás elve azt jelenti, hogy valahány százaléka a fejezeti kiadásoknak fejezetvezetői hatáskörben átcsoportosítható. Ez az Európai Unióban például 10 százalék, például a német költségvetési jogban 10 százalékát mozgathatja a parlament által jóváhagyott előirányzatnak a fejezetért felelős miniszter vagy a helyettese vagy az őt képviselő szerv vezetője. Itt azonban egy korlátlan átcsoportosítási jogkör keletkezne, ha így maradna a törvénynek a normaszövege, hiszen semmiféle korlátot nem szab a jogalkotó az Országgyűlés főigazgatójának az átcsoportosítással kapcsolatban. Ad absurdum, a 17 milliárdos Kossut h téri előirányzat terhére, amennyiben itt, tételezzük fel, megtakarítások keletkeznének vagy bizonyos rekonstrukciós munkákat valamilyen oknál fogva esetleg elhagynának, ebből átcsoportosításra kerülhetne sor, mint mondtam, az Országgyűlés Hivatala javára . Az Országgyűlés Hivatalának az előirányzatait szintén meghatározza majd a költségvetési törvény, de nem lehet tudni, ebből a szövegből nem derül ki, hogy az átcsoportosítás, ha a hivatal javára történik, azon belül mire, milyen jogcímre: személyi juttatá sokra, dologi kiadásokra, egyéb működési célú kiadásokra, beruházásokra, felújításokra? - ez mind kérdés, és ez nincs pontosítva. Feltéve, de meg nem engedve egy példát: ha mondjuk, az Országgyűlés főigazgatója úgy minősíti az Országgyűlés személyi állomán yának a 2013. évi tevékenységét, hogy az rendkívül magas színvonalú - egyébként zárójelben megjegyzem, hogy a magam véleménye az, hogy valóban, én a magam személyes tapasztalatai alapján nagyon jó véleménnyel vagyok az Országgyűlés apparátusának a tevékeny ségéről, bezárva a zárójel , tehát amennyiben a főigazgató is így vélekedne, és miért ne vélekedhetne így, akkor a jogszabályi felhatalmazás alapján megtehetné azt, hogy a Kossuth téri rekonstrukció terhére abból lecsíp, mondjuk, 500 millió forintot - mon dok egy ex has számot teljes mértékben , és ezt az 500 millió forintot az apparátusának a jutalmazására fordítja, és szervez számukra egy emlékezetes, két ünnep közötti kirándulást, például valami kies osztrák síelőhelyre. Ez a példa fiktív, de beleférne abba a megoldásba, amit a törvényjavaslat tartalmaz. Ugyanez a helyzet a képviselőtestület váltásával kapcsolatos előirányzatra is. Nyilvánvalóan ez egy becslés, hogy mennyibe fog kerülni a jövő évi képviselőválasztás. Kerülhet akár többe is, mint amenny it előirányozni kíván erre a törvényjavaslat tevője, meg lehet persze kevesebb is, de amennyiben ez kevesebb lenne, akkor az itt felszabaduló összeget megint csak az Országgyűlés főigazgatója átcsoportosíthatja korlátozás nélkül az Országgyűlés Hivatala ja vára. Én feltételezem, hogy ilyen szándéka nincs az Országgyűlés főigazgatójának, tehát én nem gondolom, hogy ez megtörténne, de egy törvényben nem személyes garancia kell, és nem az a hit vagy vélelem vagy hiszékenység, ami egy képviselőt vagy egy adófize tő állampolgárt esetleg jellemez, hogy ó, hát úgyse fogja megtenni, hiszen megbízhatunk benne; ez rendben van, de intézményes garancia kell, jogszabályban lévő garancia kell, valamiféle korlátozás kell. Ezt a korlátozást be kell építeni a törvényjavaslatba valamilyen formában, hogy milyen céllal csoportosíthat át, milyen mértékig csoportosíthat át, mikor csoportosíthat át, minek a javára csoportosíthat át, és ott mi történik az előirányzattal, mire használható fel - tartalékba kerül? Vagy a fiktív példa, am it mondtam, netán arra a célra is felhasználható, speciel jutalmazásokra vagy béremelésekre? Ez nincs tisztázva, ezért én azt javasoltam, tisztelt elnök úr, hogy ezt a paragrafustervezetet vegye ki az Országgyűlés a törvény tervezetéből, és vagy más megold ást kell erre javasolni, még van erre mód a zárószavazás előtt, vagy pedig ezt a jogkört a parlamentnek saját magának kell fenntartania, mármint azt, hogy az előirányzatokat, amelyeket megszavazott, módosítsa, és ha úgy adódik a helyzet, hogy a Kossuth tér i rekonstrukciónak az előirányzata más lesz, mint amit az előirányzat tartalmaz, vagy a képviselőválasztásokra előirányzott összeg lényegesen változik, akkor a törvényt módosítani kell. Ez máskor is előfordult, most is előfordulhat. De az a megoldás, hogy egy főtisztviselőnek a hatáskörébe kerül egy olyan döntés, amiről az Országgyűlés hozott előirányzatot,
