Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4357 sajtószabadságot, szólásszabadságot szerettek volna. Ezért mondjuk azt, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottság a talpára fogja állítani ezt a kérdést, mert elkezdi szépen a vezetőktől, a fejétől lefelé végigbontani ezt a rendszert; és először azokat kell feltárni ebből, akik a legnagyobb hasznot húzták törvénytelenül, igazságtalanul és tisztességtelenül, mert negyven évig jól éltek, és még a későbbi évekre is átmentettek ebből a hatalomból nagyon sokat. Ezért kell az állampárti vezetőknél kezdeni, ezért ke ll a fő funkcionáriusoknál kezdeni, ezért kell egy nómenklatúrát összeállítani. Igaza van képviselőtársaimnak, hogy bővítendők azok a listák, amelyek ebben szerepelnek különböző szervezetekkel vagy tisztségekkel kapcsolatban. Ezért kezdődnek úgy ezek a bek ezdések, hogy “többek között”, pontosan azért, hogy maga a bizottság kibővíthesse ezeket a köröket, mert indokolható volt mindaz, amit önök elmondtak itt az egyes kibővítendő körökkel kapcsolatban. Ügynöklista kérdése. Sokan úgy beszéltek erről, mint ha le nne valahol a Belügyminisztérium vagy valamelyik hivatal vagy szolgálat egyik eldugott szobájában egy fiók, amit csak ki kell húzni, és abban szerepel a lista, amelyen mindenkinek a neve rajta van, aki bármilyen módon másokat megfigyelt vagy szttiszt volt vagy hasonló volt. Én ilyenről, bevallom őszintén önöknek, nem tudok (Novák Előd: Kérdezd meg a Kubatov Gábort!) , pedig nagyon sok emberrel beszéltem a törvény előkészítése során, egyikőjük se mondta, hogy lenne egy ilyen gyors, egyszerű megoldás, mint az amerikai filmekben, odamegyünk, a kulcsot elfordítjuk, kivesszük, és ott van a lista. A mágnesszalagok kapcsán többen beszámoltak arról, hogy azon valóban vannak adatok, az ő tudomásuk szerint vannak adatok a megfigyeltekről, tehát az áldozatokról, azokna k a nevei, a megfigyelőkről, tehát az ügynökökről és az szttisztekről. És nem lehet megkülönböztetni, hogy melyik pontosan mire vonatkozik, ott vegyítve, egy sorban vannak. De nem tudhatjuk, ők is ezt csak másoktól hallották, én magam sem tudhatom, és az itt ülők egyike sem tudhatja, hogy azokon a szalagokon mi szerepel. Ezért van szükség a Nemzeti Emlékezet Bizottságára, amely a törvény legelején felhatalmazást kap, hogy minden iratba betekintsen. Nincs olyan kommunista rendszer alatt keletkezett irat, am it a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a tagjai meg ne nézhetnének. (Novák Előd: De igen, a titkosítottak! Szó szerint benne van.) És minden ilyen megnézett dokumentumnál javasolhatják a minősítés feloldását. (Novák Előd: Na, ugyan!) Tehát ők pontosan meg fo gják tudni különböztetni, hogy az most egy megfigyelt áldozat neve és adata, vagy pedig egy megfigyelőnek vagy egy megrendelőnek a neve és az adata, és így tudják nem az áldozatokat még egy tortúrának kitenni, hanem a rendszer működtetőinek a nevét kihozni és nyilvánosságra hozni. A kutatók számára bővített a hozzáférés lehetősége. Az áldozatok számára bővített nem csak a hozzáférés lehetősége, de a nyilvánosságra hozatal lehetősége is teljes mértékben megnyílt ebben az esetben, és így a nyilvánosság maga i s sokkal inkább értesült lesz. De az ügy urává akkor is az áldozatokat tettük. Ez a törvény pedig azáltal, hogy létrehozza magát a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, egy motort hoz az egész rendszer működésébe, akár a titkosítás feloldásával, az éves jelentése kkel, amit itt a parlamentben kell tárgyalni, a “fehér könyvek” összeállításával, azzal, hogy törvénymódosító javaslat előterjesztésére, javaslatára van lehetősége nem mint előterjesztőnek, hanem mint indítványozónak közvetett módon magának a Nemzeti Emlék ezet Bizottságának, ami lehet, hogy azon inkább történészi, szakmai tudást igénylő törvénymódosításokat is ide a parlament asztalára hozhat a következő években, amelyek egy részét esetleg önök is pozitívnak tartanának, és nem ezt a törvénycsomagot érinti, hanem ezen túlmutató, más, Mav. törvényben vagy egyéb törvényekben részletezett szabályokkal kapcsolatosak. De ezzel egy kikerülhetetlen intézményt hozunk létre, amely kötelezve van a törvény által az aktivitásra jogalkotásban, jogalkalmazásban, ismeretter jesztésben, iratnyilvánosság kiterjesztésében és sok minden másban. Egy motor lesz. Mint ahogy köztünk van tizenegy éve a Terror Háza Múzeum, amely megkerülhetetlenné vált a magyar történelem XX. századi szemlélésével kapcsolatban, és egy új minőséget hozo tt a történelemszemléletben. Ma már egy baloldali politikus sem tudja megkerülni, hogy a Terror Házában bemutatott és a kommunista rendszerre is vonatkozó igazságokat ő maga el ne fogadja. Ugyanilyen funkciója lehet, ha nem is a
