Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4300 Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13217. sorszámon megismerhették. Most az előterjesztői expozé követk ezik. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitká r, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az igazságügyi, a jogállási és a belügyi tárgyú jogterülethez tartozó törvények módosítását érinti. Engedjék meg, hogy röviden összefoglalja m, hogy a törvényjavaslatba foglalt módosítások milyen főbb változtatásokat tartalmaznak. Mint ahogy az önök előtt is ismert, az Országgyűlés 2011ben fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényeket, mely többek között új bírósági igazgatási modellt vezetett be. Az azóta eltelt közel két év alatt már összegyűlt kellő gyakorlati tapasztalat ahhoz, hogy azok felhasználásával a bíróságok működésének hatékonysága tovább növelhető legyen. A módosító törvénycsomag a bírósági szervezeti és jogállási törvényeket, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt elsősorban e célok elérése érdekében néhány ponton módosítja, kiegészíti és pontosítja. Számos rendelke zés szolgál arra, hogy egy ésszerű humánerőforrásgazdálkodás valósulhasson meg, az igazságügyi területen tapasztalatot szerzett szakembereket minél sokoldalúbban lehessen foglalkoztatni. Ennek keretében a törvényjavaslat lehetővé teszi a bírósági titkárok Országos Bírósági Hivatalba történő beosztását, a központi igazgatási munka hatékonyságának növelése érdekében. Az arányos munkateherelosztás érdekében a jövőben az Országos Bírósági Hivatal elnöke meghatározhatja az egyes bíróságokon a bírói létszám mel lett az igazságügyi alkalmazottak létszámát is. A hatékony és minőségi ítélkezési munka támogatása érdekében lehetőség nyílik a jövőben arra, hogy a Kúrián szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező tisztviselők főtanácsadói munkakörben legyenek foglalko ztathatók. A Kúrián az igazgatási feladatok hatékonyságát segítené elő a jövőben a főtitkári és a főtitkárhelyettesi poszt létrehozása annak érdekében, hogy a Kúria elnöke egyes szervezési, ellenőrzési és koordinációs feladatok telepítésével elsősorban a legfőbb szakmai vezetői feladatokat láthassa el. Ezek mellett garanciális szempontból fontosnak tartom kiemelni, hogy a bírákkal szembeni fegyelmi eljárás szabályai, valamint a szolgálati bíróságokra vonatkozó szabályok a gyakorlati tapasztalatokat alapul véve pontosításra és kiegészítésre kerültek, illetve pontosításra kerültek az összeférhetetlenségi szabályok is. Az Országos Bírói Tanács feladatai közé emeli a törvényjavaslat többek között azt, hogy elfogadják a bírák etikai kódexét. Fontosnak tartom ugy anakkor kiemelni azt is, hogy a bírák jogállásáról szóló törvény módosításával az Országgyűlés kiküszöböli az Alkotmánybíróság 13/2013. számú Abhatározatában megfogalmazott mulasztásos alaptörvénysértést is, mivel immár a törvényben meghatározásra kerülne k azok az esetkörök, amelyek fennállása esetén az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke dönthet akként, hogy a pályázók egyikével sem kívánja betölteni a bírói álláshelyet, és így a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.
