Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
4295 Köszönö m, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, hogy nagyon rövid leszek, mert Gyüre Csaba képviselőtársam részletesen kifejtette az aggályainkat, vi szont néhány percben én is szeretnék kitérni egykét pontra, amiket nem érintett a képviselőtársam, illetve megerősítenék néhány rendelkezést. Való igaz, a fő gond azon túl, hogy tudjuk, hogy az új Ptk.ban ez elfogadásra került, és tulajdonképpen most csa k a részletszabályok kitöltésére kerül sor, a bizalmi vagyonkezelőkről és az ő tevékenységükről szóló javaslat ezt fogalmazza meg, viszont el kell mondani, hogy a benyújtással kapcsolatban megint élnék azzal a szerintem jogos kritikával, hogy bár az új Ptk . már az idén az év elején, tavasszal elfogadásra került - egyébként hozzáteszem, nem kellően hosszú vita után, bár a parlamentben ez rekordhosszúnak tűnik, ha a büntetésvégrehajtási törvényhez hasonlítjuk, amelyet vezérszónoki kör nélkül, beöntve az Orsz ággyűlés elé egy délután lezavartunk, minimális érdeklődés mellett, miközben a büntetésvégrehajtás egy kiemelt terület, no ehhez képest az új Ptk.t egy árnyalattal hosszabban tárgyaltuk, de ez még mindig semmi , de nagyon jó lett volna benyújtani ezeket a javaslatokat már a nyáron, hogy a legelegánsabbat mondjam, és ősszel tárgyalni úgy, hogy a szakmai felkészülésre idő legyen. Ezek nem néhány napos javaslatok. El tudjuk mondani az aggályainkat, de érdemben módosító javaslatokat csak kapkodva lehet megfo galmazni. Azt is tudjuk, hogy ezen a héten ráadásul csak az adott napirendi pont végéig lehet benyújtani, még csak nem is a nap végéig. Lehet, hogy ezek apróságnak tűnnek, vagy az ellenzéki Tiborc panaszának, de higgyék el, ha jó törvényeket akarunk alkotn i, ezek nagyon fontosak, és saját magukat meg az ellenzéket is jobban megtisztelnék, ha ezekre a körülményekre jobban odafigyelnének. Tehát novemberi a benyújtás, de már majdnem decemberi. Itt van előttünk ez a javaslat, és valóban felmerülhet, amit Gyüre Csaba képviselőtársam nagyon jól elmondott, hogy mi az az intézmény vagy mi az a jogi keret, ami ebben megfogalmazódik, és eddig nem lehetett becsülettel beleilleszteni a magyar jogrendbe. Értem én, hogy nemzetközi példák vannak, de én azt tapasztaltam, ho gy a magyar jogrendszerben a vagyonkezelés tekintetében - legyen az állami vagy magánszemélyek vagyonkezelése , ami a tisztességes hozzáállású ember érdeke volt, ami nem esetleg a vagyonok elfedésére irányult, az a hatályos jogszabály alapján kivitelezhet ő volt. Én beszéltem idősebb kollégákkal, mert lehet azt mondani, hogy ha valaki fiatal, akkor még nem találkozott elég szituációval, de ők se tudták megmondani, hogy eddig melyek voltak a nem kielégítő szituációk. Ha pedig valami nem merült fel extra igén yként, akkor mindig kérdés, hogy mi a szabályozás indoka. Azzal is egyetértek - és itt van a probléma , hogy túlságosan elválasztani a puszta tulajdonost a kezelőtől vagy akár a kedvezményezettől, ez a tulajdonjog határait annyira tágra nyitja, ami alapjá n én már nehezen látom, hogy a részelemek - használat, birtoklás, hasznosítás, rendelkezés - egy egységként megjelennének. Az ötven év elképesztően hosszú idő, de úgy látszik, hogy most a hosszú évtizedek hetét éljük, az előző javaslatnál 99 évre vagyonkez elői jogot adnak a Városliget esetében, itt meg ötven évre adnak lehetőséget arra, hogy szétválasztásra kerüljön a tulajdonjognak ez a három nagyon fontos részjogosítványa, de a lényeg az, hogy ez már olyan jogbizonytalanságokat eredményezhet, hogy a valód i tulajdonos már szinte kibogozhatatlan. De ha ez a cél, akkor viszont sajnálatunkat fejezzük ki, mert a Jobbik szerint ez nem lehet cél a szabályozásnál. Végül még egy dolgot mondanék. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége kapcsán, illetve a jö vőre hatályba lépő új szabályoknál nem értem pontosan, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonkezelői jogállást miért engedi meg 2014től is a törvény az országgyűlési képviselőknek. Nyilvánvalóan az egyéb bekezdések miatt, ami úgy szól, nagyon helyesen, hogy 2014től nemcsak a polgármesterséget tiltják meg a képviselőknek, hanem egyéb keresőfoglalkozásuk sem lehet a képviselőknek, ha viszont nem lehet, akkor a vagyonkezelés csak szívességi módon valósulhat meg, tehát ellenszolgálta tást nem lehet majd érte elfogadni. Ha viszont
