Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - PÁL TIBOR (MSZP):
4252 törvényjavaslat kimondottan azt mondja, hogy az önkormányzat vagyonkezelői jog létrehozása érdekében lemond az ő tulajdonáról, és ehhez a polgármester, mint ahogy láthatjuk, Zugló polgármestere, Papcsák úr a nevét adja, sőt az élére állt ennek a dolognak. Azt kell mondjam önöknek, a vitában mindig elhangzik, hogy a zt szeretnék, hogy tiszta viszonyok legyenek a beruházás érdekében, ezért kell ezt a törvényt elfogadnunk. Ha önök tényleg azt gondolják, hogy tiszta viszonyok legyenek, akkor az a kérdés, hogy az elmúlt hónapokban itt a parlament előtt tárgyalt különböző törvények, amelyek a területfejlesztésről, a területrendezésről szóltak, építési törvények, miért hoznak létre olyan helyzeteket, amelyek pont a tiszta viszonyt rontják meg. Mondok erre egy példát. Például a Balaton Fejlesztési Tanács és a megyék jogviszon yának a kérdéséből - ami tegnap volt a Ház előtt napirenden - világosan kiderült, hogy nemhogy a megyéknek tiszta viszony lenne az adott területen a fejlesztése, hanem ezt még összekeverték a regionális vagy a Balaton Fejlesztési Tanács jogviszonyaival, és már abszolút nem lehet tudni, hogy Somogy vagy Veszprém megyében kinek lesz több joga arra, hogy az adott területet fejlessze, a megyének vagy a Balaton Fejlesztési Tanácsnak. Ez pont tegnap volt itt a parlament előtt. Tehát az az érv, amit ezzel a törvén nyel kapcsolatban mondanak, hogy szeretnének tiszta viszonyokat létrehozni, nem igaz, hiszen más törvényben pontosan ennek az ellenkezőjét teszik. Ez is azt bizonyítja, amit már oly sokszor elmondtunk, hogy önök a törvényeket a saját kedvük szerint, a sajá t ízlésükhöz alakítják, és egyáltalán nem valamifajta tervszerű elv alapján. Az is fölvetődik kérdésként, hogy valójában mikor volt akadálya a helyi önkormányzat bármilyen fejlesztésnek. A Városligetben a Műjégpálya esetében volt akadálya a fejlesztésnek a z, hogy ez nem a főváros, hanem a kerületi önkormányzat tulajdonában lévő területen történt? Vagy volt akadálya az Állatkert fejlesztésénél vagy bármely más esetben, vagy éppen a Vidám Park áthelyezése esetében? De lehet mást is mondani a fővárosban. Azt t udom önöknek mondani, hogy nem volt akadálya. Akkor volt akadálya, amikor önök ellenzékben voltak, és a fővárosban valamilyen fejlesztést szerettünk volna végrehajtani, és az adott kerületben éppen egy fideszes polgármester volt, aki mindent megtett annak érdekében, hogy a fejlesztések ne valósuljanak meg. Védték a fákat, odakötözték, odaláncolták magukat a fákhoz, hogy megvédjék azokat. S ma mit látunk? Azt látjuk, hogy annak az eljárási rendnek a keretében, ami most előttünk is szerepel, senkit nem kell m egkérdezni arról, hogy hogyan történik a beruházás, a fejlesztés. Azt láthattuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél az Üllői út mentén, hogy egy éjszaka vágtak ki több mint húsz fát, és utána mindent el is tüntettek még az éjszaka során, nehogy nyoma maradj on, mert nagyon jól tudták, hogy ez szabálytalan, hiszen egészséges fákról volt szó. Önök tehát ezt az eljárási rendet hozzák be újra, nehogy valaki bele tudjon szólni, nehogy valamilyen kontroll legyen. Egyébként a kontrollra utaltam akkor, amikor a bizot tsági véleményt mondtam az elején, hogy az önkormányzat, az ott lévő emberek és a civil szervezetek legalább valamilyen kontrollt biztosítottak annak érdekében, hogy a rombolást megakadályozzák. Önök ezt nem szeretik, hogy bárki belelásson a fejlesztésbe. Egy olyan eljárást akarnak végigvinni, aminek a törvényi hátterét a kétharmaddal sajnos már megszavaztatták. Az a sajátos eljárás, aminél nem kell semmilyen törvényt figyelembe venni. Ez működött a Kossuth tér esetében, működik az Olimpia park esetében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében. A közbeszerzés alóli mentesség működik a Bálna esetében, a Normafa esetében, most pedig itt van a Városliget előttünk. Azt kell mondanom önöknek, hogy ha ezeket összeadjuk, akkor több százmilliárdról van szó, amit ig yekeznek önök a nyilvánosság elől eltitkolni. Ami ennek a törvénynek a “legszínesebb” része, az a 7. § (3) bekezdése. A 7. § (3) bekezdése ugyanis felsorol nagyon sok törvényt - a területfejlesztésről szóló törvényt és soksok más törvényt , és azt mondja , hogy na, mindezek a törvények azok, amelyeket nem kell figyelembe venni a beruházás során, és nem kell figyelembe venni, amikor az építési szabályzatot elkészítik. (14.20)
