Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4191 még maga is iskol ába jár, és arról beszélgettek otthon, hogy akkor a legkisebb gyermek az ő anyukájával együtt fog iskolába járni, ez egy milyen új és furcsa szituációt jelent, már csak azért is, mert a legkisebb gyermek sem mindig szeret pontosan és határidőre iskolába já rni, és akkor ott élcelődött az édesanyja, hogy talán akkor ő jó példával fog elöl járni. Nagyon fontos itt azt hangsúlyozni, hogy olyanok kapnak lehetőséget arra, hogy oktatásban vegyenek részt, akik maguk különböző okokból talán nem fejezték be az általá nos iskolát, talán amikor általános iskolába jártak, akkor nem tudták magukból kihozni a maximumot. Itt beszélhetünk sok mindenről, van, aki egyszerűen csak nem szeretett iskolába járni, van, akinek a családjában ez úgymond nem volt divat, nem volt lehetős ége, hogy ő szeresse ezt az iskolát, van, ahol egyszerűen dolgozni kellett, hiszen itt idősebb emberekről is beszélünk, és akkoriban még divat volt különösen vidéken, hogy bizony a gyerekek is dolgoztak, és persze beszéljünk azokról is, akik különböző disz kriminációk miatt vagy más okból kihullottak az iskolából, egész egyszerűen nem illeszkedtek be, nem találták meg ott a helyüket. Ővelük kell most ismét megszerettetni a tanulást ez alatt a néhány hónap alatt. Amikor azt kérdezzük, hogy igazából a Startmu nka valójában jelente egy esélyteremtést, akkor több kérdést föl kell tenni. Az egyik az, hogy vane elég munka. A kötelező, évi 30 napon túl is vane olyan munka, ahol lehet ezeket az embereket foglalkoztatni, és ha a piac nem tud nekik munkát adni, akko r valójában tényleg elsajátítjáke azokat a készségeket, amelyek ahhoz kellenek, hogy később egy piaci munkahelyen megállják a helyüket? Vane képzés, lesze képzés idén téltől? Lesze olyan képzés, ami ráadásul differenciált? Hiszen itt vannak olyanok, ak ik befejezték az általános iskolát, vannak olyanok, akik esetleg szakképzettséggel is rendelkeznek. Lesze vajon elég képzés? Azt tudjuk mondani, hogy igen, úgy tűnik, hogy nagyon sokféle tanfolyam fog indulni, és ha nem is mindenki, de a legtöbb ember oly an képzésben fog részesülni, ami számára a legjobb. Persze, ahogy közelednek a választások, föl kell tegyük azt a kérdést is: de vajon ez egy egyszeri akció lesze, vagy ez fog folytatódni? Ahogy elnéztük a költségvetést, azt látjuk, hogy nemcsak a közmunk ások bérére van meg a fedezet, hanem szerencsére arra is megvan a költségvetésben a fedezet, hogy a képzési programok folytatódjanak. Ez azért jó hír, mert azt halljuk léptennyomon az ellenzéktől, hogy támadják ezeket a programokat, támadják a közfoglalko ztatást is, és most különösen támadják a képzési programokat. Abban bízunk tehát, hogy amennyiben ismét ez az oldal, ismét a Fidesz és a KDNP kap felhatalmazást, akkor forrásoldalról egészen biztosan nem lesz akadálya annak, hogy ezek a programok folytatód janak. Reméljük, így lesz. Köszönöm a szót. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A napirend előtti felszólalásra a kormány nevében Czomba Sándor államtitkár úr fog válaszolni. DR. CZOMBA SÁNDOR n emzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egy nagyon fontos témát hozott föl képviselőtársunk. A jelenlegi kormány filozófiájában tér el a korábbi időszakhoz képest, amikor foglalkoztatási k érdésben azt mondjuk, hogy nem segélyt, hanem esélyt, méghozzá értékteremtő munkán keresztüli esélyt szeretnénk adni azoknak az embereknek, akik az elmúlt években vagy akár évtizedekben az ország olyan térségeiben éltek, ahol a versenyszféra nincs jelen, é s várhatóan a következő időszakban sem lesz olyan mértékben jelen, ahogy azt mi szeretnénk, tehát feltétlenül szükséges az, hogy munkajövedelemhez sikerüljön jutni. Az elmúlt időszak alapvetően azt bizonyítja, hogy a közfoglalkoztatással kapcsolatos szemlé letmód lényegesen változott a magyar társadalomban is, azok számára is, akik konkrétan nem vesznek részt, de azok számára is, akik egyébként részt vesznek a programban, és arról számolnak be települési önkormányzatok vagy foglalkoztatók, hogy “verseny” van , hogy bejusson valaki
