Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 2 (331. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
4175 DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Az államtitkár úr expozéjában hangsúlyozta, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja a kö ltségvetési fegyelem erősítése azáltal, hogy az EUdirektívát adaptálja a magyar jogrendben. Egyetértek ezzel a törekvéssel természetesen, de ez a törekvés felvet olyan alapkérdéseket, mint az elszámolás és elszámoltatás. Mivel számol el a kormány a zárszá madás során? Hangsúlyoztam az előbb, nem akarom ismételni különösebben, hogy a bevételek és kiadások mellett az állam vagyonával és adósságával is ennél sokkal részletesebben kellene elszámolni, erre vonatkozóan nagyon hézagosak a normaszöveg megfogalmazás ai. Józsa képviselőtársam ihletett engem arra, mert a német példát említette, hogy ismételjem - bár már többször elmondtam valóban : ha a magyar gazdaság a német autóiparhoz kötötte a magyar GDP szekerét, akkor talán érdemes azokat a gyakorlatokat, azokat a szabályokat is tanulmányozni, amelyek a német zárszámadást és a német költségvetési tervezést jellemzik. Németországban a zárszámadásnak szerves tartozéka a vagyonelszámolás, a Vermögensrechnung, ami a nyitó- és záróállományt és a változásokat tartalmaz za. Amikor azt mondtam, hogy egy direktíva megengedné azt, hogy nagyobb mozgásteret adjon magának a törvényalkotó Magyarországon, megpróbálhatta volna tisztázni a tisztelt pénzügyi kormányzat azt a kérdést, hogy hogyan lehetne elszámolni az állam vagyonáva l, nemcsak forintban, hanem naturáliákban is ott, ahol ez lehetséges. Mondjuk, a mezőgazdasági ingatlanokat illetően, és mondjuk, arról is történhetne valami előrelépés, ami egy 2010es ígérete volt a kormánynak, hogy tudniillik 2011 végére létrehozza az o rszágleltárt, a vagyonregisztert. Nem is hallani róla semmit. Magyarországon senki nem tudja, mennyi az állam vagyona, hogy mennyi az államháztartás vagyona. A központi költségvetési szerveknek a forintban nyilvántartott eszközállományáró l vannak információk a költségvetési törvényjavaslat mellékleteiben. Sajnos ezekkel sokra nem lehet menni, de azt a fajta vagyonnyilvántartást, amely világosan, egyértelműen és áttekinthetően bemutatná országnakvilágnak, parlamentnek, adófizetőnek, hogy a z ország vagyona mennyi, milyen összetétele van, ingó, ingatlan vagyon, naturália és forint, erről tulajdonképpen semmiféle információnk nincs. Nincs egy tisztességes zárszámadás Magyarországon az elmúlt huszonvalahány év alatt! Úgy fogadják el a parlament ek a mindenkori kormányok mindenkori zárszámadási törvényjavaslatát, hogy nem ismerik az ország, az állam vagyonát. Ez egy lehetetlen helyzet! Ez mindenképpen hiányossága ennek a javaslatnak. Most megtehette volna a kormány a direktíva adaptálása kapcsán, hogy ezeket a hézagokat kitölti értelmes tartalommal. Semmit nem kaptunk ezen a téren. A másik dolog, amit szeretnék szintén még hangsúlyozottabban említeni, ez a bizonyos belső kontrollrendszernek nevezett fogalom. Ez az internal control systemnek a magya rított fordítása. Itt már utaltam rá, hogy rá akarja oktrojálni ezt a költségvetési szerveknél jólrosszul alkalmazott kontrollrendszert - lehetne erről egy konferencián beszélni, ezt hogyan értelmezik és használják a költségvetési szerveknél - az államház tartáson kívüli kormányzati szférában működő társaságoknak a belső mechanizmusára is. Ez egy teljes szakmai tévedés! Olyan hatalmas cégek vannak ott, mint az MNV Zrt., az Állami Autópályakezelő Zrt., MÁVStart Zrt., Magyar Turizmus Zrt., Eximbank, Magyar Fejlesztési Bank, és így tovább, nem sorolom, 27 ilyen társaság létezik a KSH nyilvántartása szerint, amelyek más filozófia szerint működnek. Ezekre nem lehet a költségvetési szervek belső irányítási rendszerét ráhúzni, mert más a vezetési filozófia, ezekn ek a többsége profitorientált társaság, szemben a költségvetési szervekkel, amelyek nem profitorientáltak, hanem szolgáltatásorientáltak, más a kockázatkezelés kérdése, mások a lényegességi kritériumok, mások a kommunikációs és mások a belső ellenőrzési, m onitoringfeladatok. Tehát ezt így odaadresszálni, ahogyan ezt megkísérli a törvényalkotó, szakmailag nem fogadható el. Az sem fogadható el szakmailag, hogy kormányrendeletbe akarják gyömöszölni azokat a szakmai szabályokat, amelyeket a nálunk fejlettebb or szágokban szakmai sztenderdek szabályoznak,
