Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 2 (331. szám) - Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VARGA GÉZA (Jobbik):
4165 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Soron következik az egyes agrártárg yú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Győrffy Balázs, Jakab István és Budai Gyula képviselők önálló indítványát T/12959. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/12959/3. számon kapták meg. Összesen egy módosító javaslat érkezett, amelyet a bizottsági ajánlás három ajánláspontban tartalmaz, így a részletes vita szerkezetéről most nem kell határoznunk. Megnyitom a részletes vitát az 13. pontokra. Nem látok hozzászólást. Lezá… - Varga Géza képviselő úr. A “lezá”ig jutottam, de még nem zártam le, így természetesen öné a szó hat percben. VARGA GÉZA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az előbbi agrártárgyú törvények módosításával ellentétben a Jobbik ennek az előterjesztésnek mind a három ajánlási pontját tám ogatni tudja, hiszen mind a három ajánlási pont olyan kérdéseket érint, amelyek elhibázottak voltak, és a kormány korábbi kapkodó, hibás törvénykezésének a módosítására, korrekciójára irányulnak. Az 1. ajánlási pont a terményértékesítési szerződés egyes po ntjait szabályozza, szabályok közé szorítja azt, hogy az adott gazdálkodó mely esetekben jelenthet vis maiort a vele szerződő kereskedővel szemben. Erre azért volt nagyon nagy szükség, mert a korábbi egy ingaeffektusnak megfelelően a termelők, a gazdák kis zolgáltatottságát akarta csökkenteni a kereskedőkkel szemben. Azt körülbelül egy évvel ezelőtt fogadtuk el, de a tapasztalat az volt, a kereskedők nagyon sok esetben inkább elálltak a szerződéstől, és a környező országokban próbálták az igényeiket kielégít eni, a szükségleteiket felvásárolni és azt exportálni az arab világba vagy máshova. Sok ilyen bent ragadt készletről tudtunk. Azért van erre a módosításra szükség, hogy ez ne fordulhasson elő. Azok a tisztességtelen gazdálkodók, akik visszaéltek ezzel a le hetőséggel, kárt okoztak azoknak a gazdáknak is, akik egyébként a szerződéses fegyelem hívei. (21.10) Ezért az előttünk lévő módosítás azzal, hogy meghatározza azt, hogy miket kell a szerződésben rögzíteni, nevezetesen, hogy melyik tábláról származik az ad ott termény, az adott terményre vonatkozóan mikor jelenthet be vis maiort, ha az adott táblában, mondjuk, belvízkár miatt valódi kára keletkezik a gazdának, és nem tudja teljesíteni a szerződést, akkor gazdaságának más területeiről származó terményt kell f elajánlania a kereskedő részére, ez mind üdvözlendő. Hiszen, még egyszer mondom, a szerződéses fegyelem valamennyi tisztességesen gazdálkodó érdeke. Ez az ajánlási pont efelé viszi el a mezőgazdasági termények értékesítését. A 2. ajánlási pont a földhaszná lat kérdését szabályozza, és egy kicsit a kereteket jobban meghatározza, hogy ki is értendő földhasználó alatt, a földhasználó milyen dokumentumokkal igazolhatja azt, hogy ő a földhasználó. Itt megint csak az élet hozta azt, amikor felelőtlen gazdálkodók r ájelentettek mások területére, tehát amikor a földalapú támogatásra be kellett adni az igénylést, akkor nem néztek megfelelően utána, hogy melyik területre jogosultak, melyikre nem, és itt a helyrajzi számokkal is nagyon szabadon gazdálkodtak. Ilyenkor biz ony a tisztességes gazdálkodó sokkal később kaphatta meg a földalapú támogatását emiatt. Ezt most tehát szabályozza, és egyértelműen meghatározza ez az ajánlási pont azt, hogy ki nevezhető földhasználónak. Itt egy picit hiányoljuk azt, hogy mi bizony szank cióval is sújtanánk azt a földhasználót, aki nem az általa használt földterületre is benyújtja az igényt. De erre talán majd az élet további példákat fog hozni, és akkor ennek módosítása is megtörténik. A 3. ajánlási pontot szintén üdvözöljük, hiszen itt a mezőgazdasági vállalkozók, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó őstermelő, ezek a gazdálkodási formák nem voltak olyan szabályozottak, mint mondjuk, a kis- és középvállalkozásokról szóló törvények, ahogy az európai uniós jogszabályok is ezt meghatározzák. Ez az ajánlási pont ebben próbál rendet tenni. Így csak remélni tudjuk, hogy azzal, hogy az őstermelőket is gyakorlatilag a definíción keresztül az egyéb
