Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MILE LAJOS (LMP):
4008 SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tehát, államtitkár úr, folytatom. Helyesen szerepel ebben a törvényben, viszont pont fordítva szerepel a sporttörvényben, ahol a szervezőnek, akár egy klubvezetőnek bírósági jogköröket ad. Mit mond a sporttörvény? A szervezőnek a sportrendezvényen való részvételről való kizárásra vonatkozó döntése ellen a néző bírósághoz fordulhat. Tehát nem a rendező vagy a szervező fordul bírósághoz, és állapítja meg a bíróság azt, hogy elkövetette valamit, hanem kitiltja, és ha akarja ez a néző, akkor a kitiltás ellen forduljon bírósághoz. Arra szeretném kérni, hogy vál toztassák meg és hozzák koherensen egymáshoz illőre ezeket a törvényeket, hiszen az lenne a megfelelő valóban, hogy ha valaki elkövet valamilyen szabálysértést, elkövet valamilyen törvénytelenséget, a magyar törvények szerint ítélkezzenek felette. Egy bíró ság el tudja dönteni, hogy az valóban megtörtént, jogose a kitiltás vagy nem jogos a kitiltás. Ebben az esetben pedig megtörténhet az, hogy valakit akár a bőrszíne alapján, akár azért, mert szőke a haja, akár azért, mert éppen megtudják róla, hogy nem a F idesznek adja majd a szavazatát, fogják, és ezért kitiltják, mondjuk, egy mérkőzésről. Megtörtént már, államtitkár úr. Megtörtént. Elmondom önnek azt, hogy a VideotonFerencváros mérkőzésen kitiltottak egy olyan embert, aki előtte pár nappal kapta meg a sz urkolói kártyáját, először volt mérkőzésen, és csupán azért, mert olyan emberek társaságában akart bemenni, akiket ki akartak tiltani, elvették tőle is, és kitiltották. Ezt az embert, aki még nem volt életében meccsen, először akart bemenni egy mérkőzésre, kitiltották a stadionból úgy, hogy még be sem lépett a stadion területére. És utána ő forduljon bírósághoz! Ez nonszensz állapot. Kérem, hogy ezt gondolják végig, és változtassanak ezen az állapoton. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) E LNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most visszatérünk az írásban előre bejelentett felszólalók köréhez, és megadom a szót Mile Lajosnak, az LMP képviselőjének. MILE LAJOS (LMP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljárób an engedjék meg, hogy a Lehet Más a Politika nevében én is tisztelettel köszöntsem parancsnok urat és kollégáit. Annyiban szeretnék csatlakozni az előttem szólókhoz így, az elején, tisztelt államtitkár úr, hogy még annak idején, amikor ez a ciklus indult, akkor miniszterelnök úrtól bátorkodtam megkérdezni, hogy meddig fog tartani ez a kissé kiszámíthatatlan és tervezhetetlen jogalkotói munka, amibe belefogtunk. Ő azt mondta, hogy az önkormányzati választásokig. Azt elfelejtettem megkérdezni, hogy melyik önk ormányzati választásokig. Ez még ’10ben volt. Valóban, az embernek az az érzése, hogy egy folyamatos ostromállapot van, ami az előterjesztéseket illeti. Hiszen olyan időpontban kapunk meg előterjesztéseket, indítványokat, amikor lehetetlen érdemben végigg ondolni, szakértőkkel megnézetni. De ezt elmondták az előttem lévők. Csak egyetlen párhuzam, tudom, hogy egy kicsit sántítani fog, de ’9094 között, azt gondolom, az akkori parlamentnek elég sok teendője volt a jogalkotás területén. (15.10) De valahogy nek em úgy rémlik - szerencsém volt akkor is a parlamentben képviselőként dolgozni , hogy valahogy tervszerűbb, tervezhetőbb volt a munkavégzés, már ami azt illeti például, hogy a bizottsági munkák és a plenáris ülés párhuzamossága elég ritkán fordult elő, id ejében megkaptuk az előterjesztéseket, volt idő felkészülni; nem volt ez az eszeveszett kapkodás. Jóval kevesebb egyéni indítvány volt, mint amit most tapasztalunk, pedig akkor még nem volt ennyi technikai eszköz sem. Ez már csak egy ilyen felsajgó panasz, hiszen nem hiszem, hogy ennek a természetrajza érdemben változni fog az elkövetkezendő időben.