Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4001 Tisztelt Képviselőtársaim! Ha végignézzük azt - és engedjék meg, hogy először formai kérdésekről beszéljek, és utána térjek rá a tartalmi kérdésekre , hogy mi volt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásakor és most a tárgyalásakor, akkor mindezt a kívánalmat nem tudjuk teljesíteni. A múlt hét végén történt ugyanis, hogy benyújtotta a kormány az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amelyet már a következő hétfőn, azaz a jelen hét hétfőjén meg is tárgyalt az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság. Majd ezek után szerdán utolsó nap irendi pontként kerül az Országgyűlés napirendjére a törvényjavaslat úgy, hogy egy egykörös általános vitát folytatunk róla. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a büntető törvénykönyv esetén kétkörös általános vitát folytattunk a törvényjavaslatról, az új bü ntető kódexről, a büntető eljárásjogi törvény vonatkozásában is ez volt a helyzet, de tudnék itt utalni a polgári törvénykönyvre és több más nagy jelentőségű kiemelt törvényjavaslatra is. S nem elég, tisztelt képviselőtársaim, hogy utolsó napirendként egyk örös vitában tárgyalunk erről a javaslatról, de még annyit sem tett meg a Ház vezetése - nyilván a kormány kérésére, bár ezt csak feltételezni tudom, állítani biztosan nem , hogy legalább egy vezérszónoki kört lehetővé tett volna a törvényjavaslattal kapc solatban. Első felszólalói kör van, és ha képviselőtársaim nem lennének visszafogottak, akkor ezt szét lehetne verni - hadd fogalmazzak így - különböző kétperces felszólalásokkal. De azt gondolom, ennek a méltatlan helyzetnek nem kell más bizonyítékát adni , mint ami az államtitkár úr expozéjánál történt, nevezetesen hogy körülbelül ugyanannyi papír maradt még a kezében, mint amennyit letett a felszólalása közben, azaz nem tudta végigmondani, nem volt elég idő államtitkár úr számára ahhoz, hogy az expozéban ismertetni tudja a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit. Azt gondolom, az, hogy az Országgyűlés ilyen eljárási rendben három hónap alatt kívánja ledarálni Magyarország első büntetésvégrehajtási kódexét, több mint méltatlan, leginkább szégyennek nev ezhető. Úgy hiszem, hogy ezzel az eljárási renddel, mint oly sokszor már ebben a ciklusban, megtörtént az Országgyűlés méltóságának a megsértése, az országgyűlési munka eljelentéktelenítése, hiszen illúzió talán azt várni, hogy országgyűlési képviselők, ké pviselőcsoportok az elmúlt háromnégy napban, amiből talán kéthárom munkanap volt, szakértői egyeztetésen tudjanak részt venni, meg tudják tárgyalni megfelelőképpen az egyébként több mint négyszáz paragrafusból álló és összességében az indokolással együtt közel háromszáz oldal terjedelmű törvényjavaslatot. Úgy hiszem, hogy ezt ennél a törvényjavaslatnál mindenképpen ki kell emelni és erről szót kell ejteni. De a rendelkezésre álló nem túl hosszú időben érdemes néhány tartalmi kérdést is megvitatni. Először is szeretném mondani - és ez pozitív része a felszólalásomnak , hogy egy tárgyalásra feltétlenül alkalmas kódexjavaslatot tartunk kézben. Örülök annak, hogy a kormány - nem sok ilyen törvény volt, talán a büntető anyagi jogi szabályozást, kódexet, tehát az új büntető törvénykönyvet tudom idesorolni és talán még a polgári törvénykönyvet - figyelembe vette azt is, hogy eddig milyen előkészítő munka folyt, s nemcsak e kormányzati ciklus alatt, hanem a korábbi kormányzati ciklusok alatt is ebben a témában. Fi gyelembe vette, hogy 2004ben volt egy tervezet, utána pedig, ha jól emlékszem, 2007ben vagy 2008ban szintén, és ennek az eredményeit beépítette ebbe a törvénykönyvbe. Ez egyébként a Btk.nak is előnyére vált, hiszen látjuk azt, hogy tartalmi szempontból az új büntető törvénykönyvet jelenti maga a szoros értelemben vett új büntető törvénykönyv, tartalmi szempontból viszont ugyanúgy a 2009es büntető novella, amelyik tulajdonképpen együtt adja ki azokat az újításokat, amelyeket az új Btk. megfogalmaz. Jó l átni ebben a törvényjavaslatban is, hogy építettek a korábbi eredményekre. Ez feltétlenül azt mutatja, azt tükrözi - bár tudásunk nincs erről, hiszen egyeztetésre a kormány sem ebben, sem más törvényben az ellenzéket nem hívta , hogy egy komolyabb szakmai előkészítési folyamat eredményeképpen került a Ház elé. Magyarán szólva, legalább szakmai és tárcaközi egyeztetés valószínűsíthető erről a törvényről, ha már az országgyűlési képviselőknek nem adták meg azt a lehetőséget, hogy ugyanezzel élhessenek. Kriti kaként az első körben említeném meg ugyanakkor azt,
