Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - Az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt Megállapodás mód... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3971 hogy bizony nem liberális alapokra helyezzük az anyagi támogatásokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hanem szerződések formájában garantáljuk. Köszönöm szépen és elnézést. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Hiller István, az MSZP képviselője reagál az elhangzottakra. DR. HILLER ISTVÁN (MSZP) : A véleményre és nem a személyre, hanem az elhangzott elképzelésre vagy megfontolt véleményre: a liberális elképzelés az, hogy az egyház tartsa fenn önmagát. Az, amit én vallok, nem liberális elképzelés. Mivel nem liberális vagyok, értelemszerűen nem liberális véleményt képviselek. A liberálisoknak Európaszerte az az elképzelésük, hogy az egyház tevékenységét biztosítani kell törvényekkel, finanszírozás esetében pedig egy egyház a hívek révén vagy törvényes tevékenysége révén tartsa fenn önmagát. Az az elképzelés, amit én képviseltem, már hogy történetesen nemcsak az elmúlt fél órában, hanem amikor ehhez a területhez megbízás révén is kapcsolódott a feladatom, akk or egyértelműen az az egyházak által megvitatott és az egyházak többsége által elfogadott metódus volt, miszerint minden lehetőséget meg kell adni az egyházaknak ahhoz, hogy a legszélesebb körben hirdessék és befolyásolhassák a szó jó értelmében az adózó á llampolgárokat, hogy lehetőségüket az 1 százalék felajánlására tegyék meg, majd ennek az arányát, mint ahogy említettem, ez többségében 0,34 és 0,36 százalék között realizálódott, nem érte el a 0,5 százalékot, ezt egységgel egészítsük ki. Azt gondolom, hog y ez éppúgy inspirálta az egyházak ilyen jellegű tevékenységét, mint aktivizálta az egyházak és az adójuk 1 százalékának felajánlásával élő állampolgárok közötti kapcsolatot. Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, m egkérdezem Hölvényi György államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, öné a szó, államtitkár úr. HÖLVÉNYI GYÖRGY , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök, hogy tudunk még szót v áltani az előttünk fekvő megállapodásról, megállapodástervezetről. Valóban, a szerződés nemzetközi volta és jelentősége miatt nem szeretnék egy - mondjuk úgy - adokkapok vitába belemenni. Egyszerűen világosan tudjuk többen ebben a Házban, mondjuk, a Római Akadémia történetét, pontosan tudjuk, hogy mi történt zárszámadási ügyben, milyen adósságok maradtak az Orbánkormányra mintegy 4 milliárd forint értékben. Pontosan tudjuk azt, hogy milyen helyzetben, valóban milyen politikai helyzetben kellett ezt a megá llapodást megkötni. Nyilván a jelenlegi kormány se tökéletes, nyilván egy megállapodásban különböző megoldások léteznek. De ami a legfontosabb, és ezt az egyet szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy megállapodás. Ez a katolikus egyház egyetértésével, aláírásá val történt megállapodás. Kérem, ha arról beszélünk, hogy vallásszabadság van, és arról beszélünk, akkor arról is kell beszélnünk, hogy nem az állam oktrojált valamit, hanem ez egy hosszú, kiérlelt tárgyalási folyamat eredménye, amit ma látunk. De mi volt a célja? Semmi több, mint ahogy itt már elhangzott a Házban, átvezetni azokat a feladatokat, amelyek a törvényi úton megváltozott helyzetből adódóak egyfelől. Másfelől - és ez is nagyon komolyan közös megállapodás volt , amennyire lehet, a stabilitást és a kiszámíthatóságot biztosítani, amiben több évtizedes adósság halmozódott fel. Senki nem vitatta az 1997. évi úgynevezett vatikáni megállapodás jelentőségét. Azt meg aztán végképp nem is értem, hogy ha most egyfelől jó volt, másfelől ha mi nem újat csinál tunk, hanem a régit, akkor ez egyfelől baj is meg jó is, de hangsúlyozom, én ebbe nem szeretnék belemenni, mert magának a szerződésnek a jelentőségéhez méltatlan lenne ez.
