Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - Az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt Megállapodás mód... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3966 vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertatások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőze, gyakorolja vagy tanítsa. Az alaptörvény leszögezi, hogy az állam és a vallási közösségek különváltan működnek, a vallási közösségek önállóak. Kimondja ugyanak kor - és ebben újat hoz az eddigi szabályozáshoz képest , hogy az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. Ez a megfogalmazás az úgynevezett együttműködő elválasztás modelljét jelenti, az egyház szerepe felértékelődik. A ma feladata az együttműködés különböző formáinak számbavétele, a párbeszéd és érdekegyeztetés megvalós ítása. Ahogyan Ferenc pápa mondta, meg kell teremtenünk a találkozás kultúráját mindenkivel, a barátság kultúráját és azt a kultúrát, ahol testvérekre találunk, ahol beszélhetünk azokkal is, akik nem úgy gondolkodnak, mint mi, és azokkal is, akiknek más a hitük. Ennek a közös cselekvésnek ad egyfajta keretet ez a megállapodás, hiszen számos olyan területe van az életnek, ahol az állam és az egyház a közjó, illetve a közösségi érdekek mentén együttműködhet, együtt is működik anélkül, hogy az az állam és az e gyház elválasztásának elvét sértené. A közfeladatellátás struktúrája és finanszírozása jelentősen megváltozott, szükségessé vált a megállapodás módosítása. Ennek figyelembevételével egy kétoldalú ad hoc bizottság jött létre, amely az eredeti megállapodást összevetette a megváltozott magyar jogszabályokkal, és javaslatot tett annak módosítására. A 127/2013. számú határozat felhatalmazást adott a megállapodás módosítása szövegének végleges megállapítására, és ezt követően történt meg 2013. október 21én a me gállapodás módosításának az aláírása. Tisztelt Ház! A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §a alapján nemzetközi szerződés szövege kötelező hatályának elismerése, kihirdetése törvényi vagy kormányrendeleti úton tö rténik. Tekintettel arra, hogy a módosításra kerülő megállapodást törvény, az 1999. évi LXX. törvény hirdette ki, a módosító megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazás megadására és a módosító megállapodás kihirdetésére is csak törvé nyben kerülhet sor. (11.50) A fő pontjait tekintve a következőket állapíthatjuk meg. A módosító megállapodás továbbra is biztosítja a közfeladatot ellátó egyházi intézmények számára a hasonló állami intézményekkel egyenlő mértékű finanszírozást. Rendelkezi k arról, hogy az állam az állami iskolákban a magyar katolikus egyház által végzett hitéleti oktatás költségeit, a hitoktatók díjazását illetően a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben, a hit- és erkölcstantankönyvek vonatkozásában pedig az er kölcstantankönyvek támogatásának megfelelő módon és mértékben biztosítja. Ezzel biztosítja az egyenlő finanszírozást a hit- és erkölcstanoktatás vonatkozásában, elősegítve ezzel a lelkiismereti és vallásszabadság elvének teljesebb érvényesülését. Anyagilag is stabilizálja a katolikus és értelemszerűen a más érintett egyházi, nem hitéleti felsőoktatás helyzetét, biztosítja az egyház szervezetei és intézményei tulajdonában lévő gyűjtemények, levéltárak, könyvtárak és muzeális intézmények működésének megfelelő támogatását. A történelmileg kialakult tényleges helyzetnek megfelelően megnyugtató módon rendezi a több évtizedes adósságot a Pápai Magyar Intézettel kapcsolatban. A megállapodás csupán a jelenlegi és mindenkori tényleges helyzetet önti végleges jogi for mába. A Római Magyar Akadémia történelmi előzményei között szerepelt a katolikus egyház anyagi hozzájárulásával alapított történeti intézet, ennek fejében jutott a Római Magyar Akadémia épületében ingatlanrészhez a mai Pápai Magyar Egyházi Intézetnek nevez ett intézmény, ami mindig is a magyar papok továbbképzését volt hivatott szolgálni, tehát ezzel a magyar nemzetet gazdagította.