Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3817 hajlandó a Magyar Nem zeti Banknak immár a felügyelettel kibővült tevékenységéről szóló jelentését napirendjére venni. Nem tudom, hogy mi ennek az oka, hogy sem a korábbi kormányok, szociálliberális kormányok, sem a mostani FideszKDNPkormányszövetség nem hajlandó a Magyar Nem zeti Bank tevékenységéről szóló jelentést a napirendjére venni. Semmiféle kontroll nincs a monetáris politika fölött, és nem tudom, hogy hogyan fogja a magyar Országgyűlés gyakorolni az ellenőrzési funkcióját a megnövekedett hatáskörű hatalmas nagy szervez et tevékenysége fölött, amiben benne van most már a hatósági funkció, a felügyeleti funkció. Ezeknek a fontosságára szeretnék itt utalni, amikor a három törvényjavaslat értékelését vagy a kritikáját igyekszem itt ismertetni. További eré nye vagy kiemelendő sajátossága az Országos Betétbiztosítási Alap, ami látható módon már egy magyarországi intézményként adaptált része a törvényjavaslatnak, és korrekten bemutatja azt, hogy mi a dolga az OBAnak, a Betétbiztosítási Alapnak: a tájékoztatás , a kártalanítások fizetése és a kezességvállalás. Ezek korrekten le vannak írva, azonban az OBA ellenőrzése is zavaros. Azt mondja az előterjesztő a 226. §ban, hogy ennek az OBAnak a pénzügyi számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, továbbá könyvvizsgálót bíz meg. Ez azt igazolja, hogy nem tudja az előterjesztő, aki ezt megfogalmazta, egyrészt nem tudja, hogy mit csinál a Számvevőszék, mi a dolga e téren, másrészt nem tudja, hogy a könyvvizsgálónak mi a dolga. Ez egy párhuzamosság. Itt egy s zakmai zavar van az előterjesztő fejében. Ugyanis itt nem az isis, hanem a vagyvagy kérdés vethető fel, különben párhuzamos működés van, aminek semmi értelme nincs, mert mind a kettő független külső pénzügyi ellenőrzést végez. Hasonló probléma van a pénz ügyi intézmények számvitele és könyvvizsgálata című tevékenységgel kapcsolatban is, hiszen nem világos az, hogy ki bízza meg a könyvvizsgálót, és ki díjazza a könyvvizsgálót. Itt olyan benyomás keletkezik az emberben, amikor ezt a részt olvassa, hogy az ig azgatóság bízza meg a könyvvizsgálót, ami nyilvánvalóan nem lenne szerencsés, hiszen az ő ellenőrzéséről van szó a könyvvizsgálói tevékenysége kapcsán. Amire a második számú törvényjavaslat kapcsán szeretném felhívni a figyelmet, itt is elmondom erényként azt, hogy 40 fogalmat definiál, de azért hozzáteszem, hogy helyenként spórol ezekkel az utalásokkal. Miért ne lehetne odaírni a fogalmak definiálása mellé, hogy konkrétan mi az a megfogalmazás, mi az az értelmezés, amit a másik hivatkozott törvényben lehet megtalálni? Az ember keresgéli, összevissza kell a DVDjogtárban keresgélni, hogy megtalálja azt, hogy mire vonatkozik ez az utalás. Ami a jogharmonizációról szóló törvénymódosítási csomagot illeti, ez egy tipikus salátatörvény, 33 törvényt módosít. Ezek közül is kettő az, ami kiemelendő, hiszen a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvénymódosítás önmaga 30 oldal, és 11 oldal a Nemzeti Bankról szóló törvény, amiről megint elmondható, hogy egy viszonylag új törvényről van s zó, a magyar nemzeti banki törvényről van szó, és máris egy 11 oldalas módosítását kezdeményezi a pénzügyi kormányzat. Tehát ilyen részproblémák mellett végül is mi az, ami miatt én azt gondolom, hogy ebben a formájában ez a törvényjavaslatcsomag nem lesz támogatható a Jobbik frakciója részéről, mert valahogyan ki kellene küszöbölni ezeket a hiányosságokat? Szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy annál inkább nagy szükség lenne a Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása kapcsán leírni azt, hogy a Nemzeti Banknak, inkluzíve felügyeletnek az Országgyűlés általi ellenőrzését mindenféleképpen meg kell oldani, hiszen mint korábban vita volt erről, és név szerinti szavazást is kértünk, az Európai Központi Banknak utasítási joga van a Magyar Nemzeti Bank fölött. Ez példa nélküli az eurózónán kívüli EUtagországok körében. Ez egy rendkívül nehezményezendő törvényhozási megoldás, amit a jegybanki törvény tartalmaz. Ennek kapcsán mindenféleképpen meg kell oldani a Nemzeti Bank parlamenti felügyeletét. Meg kell oldan i a külső és a belső ellenőrzésnek ezt a zavaros viszonyát, vagy fel kell oldani, amire utaltam. Tehát a
