Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SPALLER ENDRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3812 a biztosítókkal, hogy egyik biztosító így értelmezte, a másik biztosító úgy értelm ezte. Most a fogyasztó, tehát akit megillet a kártalanítás, annak döntési hatáskörébe kerül, ami helyénvaló. A törvényjavaslat módosítja a minősített adat védelméről szóló törvényt is, amellyel lehetővé kívánja tenni, hogy a szigorúan titkos minősítésű ada tok tekintetében, minősítői jogkörben államtitkárok is eljárhassanak, ne csak a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkárok. Ez egy kicsit aggályos, mert más a parlamenti államtitkár és más a közigazgatási államtitkár feladatköre egy minisztériumon be lül. Úgyhogy nem biztos, hogy ez helyénvaló. A törvényjavaslat alapvetően szakszerű megfogalmazásán túlmenően nehezen fogadható el, hogy ilyen és ehhez hasonló, a harmadikra jellemző vegyes salátatörvényben olyan módosítások is elfogadásra kerüljenek, amel yek érdemben nem kapcsolódnak a törvényjavaslat címében jelzett tárgykörhöz. Ilyen például, amit az előbb említettem, a minősített adatok védelméről szóló szabályozás átírása. Ez nem helyénvaló, úgy érezzük, hogy ez kockázatot hordoz magában. Nem volt véle tlen, hogy a szigorúan titkos minősítésű iratok tekintetében a hatályos jogi szabályozás nem csak a kormány tagjait és a szakmai szabályok szerint eljáró, nem politikai minőségükben tisztséget betöltő közigazgatási és helyettes államtitkárokat jogosítja fe l arra, hogy valamely dokumentumot ilyen minősítéssel lássanak el. Ez közigazgatási feladat. A minősítési lehetőség indokolatlan, pusztán a gyakori igényekre való hivatkozással történő kiterjesztése az államtitkárokra általában jelentősen korlátozhatja a k ormány működésének átláthatóságát, megbízhatóságát és a közérdekű adatok megismerhetőségének kérdéskörét. Különösen erre a részre tekintettel az MSZP ezt a harmadik csomagot nem tudja támogatni, annak ellenére, hogy nagy részében megalapozott és szükséges szabályozási elemeket tartalmaz. Ugyanakkor nehezen fogadható el, hogy a kormányzati működés átláthatósága és a közérdekű adatok megismerhetősége újabb korlátozásának lehetünk tanúi. Tehát visszatérve, amivel a bevezetőmet kezdtem, hogy a szokásos kormányz ati előterjesztésekhez képest ez láthatóan egy erősebb szakmai munkával előkészített joganyag, nem világlik belőle, hogy miért kell teljesen új törvényt alkotni a hitelpiaci működésre, és miért kell három részre szétszedni. Mindezek alapján mi javasoljuk, hogy a szakmai szervezetekkel akár még most, az általános vitát elnapolva kerüljön konzultációra sor, és azután folytassa a Ház a vitát. Köszönöm, elnök úr. (Dr. Lamperth Mónika tapsol.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik a KDNP képviselőcsoportja, a v ezérszónok Spaller Endre képviselő úr. Öné a szó. SPALLER ENDRE , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt 1996ban fogadta el a tisztelt Ház. Azóta számtalan módosítása tört ént meg, ezért is indokolt, hogy most egy újat fogadjunk el. Ugye, nagyjából ezzel indokolta meg a törvény előterjesztője, hogy miért is kell egy új törvény. Azonban nem lehet arról nem szólni, hogy a bankok és a bankárok okozói voltak a válságnak, ezért a bankok és bankárok működésének fokozott ellenőrzése, azt gondoljuk, kiemelt cél kell hogy legyen. Ugye, emellett meg kell felelni a Bázel III. európai uniós kritériumoknak, és az EU tőkekövetelményi rendeleteinek. Ha ezeket összeadjuk, akkor tulajdonképpe n kiderül, hogy miért is kell egy új törvényt létrehozni. Én igazából csak a fogyasztókat közvetlenül érintő rendelkezésekről beszélnék, ezért talán egy kicsit mozaikos lesz az előadásom, de remélem, hogy követhető. Emlékszünk, hogy régen még tévéhíradókba n is szerepelt, hogy akár több száz százalékos THM is lehetett egyegy hitel visszafizetésekor. (16.40)
