Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 16 (302. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
380 elhadart, mert úgy látszik, hogy nem tudta volna felvállaln i saját maga teljes mértékben ennek minden mondatát és ragaszkodnia kellett a pártutasításhoz (Dr. Bárándy Gergely: Nálunk mindenki maga írja a beszédeit!) , ami a mostani felszólalásban szerepelt, nos tehát, képviselő úr, ez egy nagyon izzadságszagú kísérl et volt arra, hogy régi, már lejárt lemezeket megpróbáljanak újra elővenni és olyan vádakkal illetni a kormányzatot és elnök urat, amelyek természetesen nem állják meg a helyüket. (13.40) Önök beszélnek nyílt kormányzásról. Önök például a sajtószabadságot is elég érdekesen értelmezték a nyári szünet folyamán, hiszen például az önök értelmiségének találkozóhelyén, a balatonszárszói sátorban egyes médiumokat kirekesztenek, nem engedik, hogy onnan tudósítsanak, nem engedik, hogy részt vegyenek. Ez önök számára a szabadság, ez önök számára a sajtószabadság, hogy az önök által kiválasztott újságírók szabadon működhetnek, más újságíróknak pedig semmi közük nincs az ott elhangzottakhoz. Azt hallhattuk önöktől éveken keresztül itt az elmúlt három évben a parlamentbe n, hogy éjszakába nyúló viták vannak, hogy a parlament még hajnalban is vitatkozik; most pedig ön azt mondja, hogy nincsenek érdemi parlamenti ülések, nincsenek érdemi viták, nem lehet érdemben hozzászólni a parlament asztalán fekvő törvényjavaslatokhoz. H ogyan lehet, hogy önök egyszerre mondják azt, hogy túl sok mindenről tárgyal a parlament, és hajnalig itt kell lenni, akár egyik ülés a másikba ér, másodszor pedig azt mondják utána, hogy nincs is érdemi vita a parlamentben? Ha nem lenne érdemi vita, akkor az lenne, tisztelt képviselő úr, mint ami a Gyurcsány- és Bajnaikormány idején volt, hogy a képviselők már délután 45 óra felé valóban elmehettek a parlamentből, hiszen nem volt törvényhozási munka érdemben. Ami a rendeleti kormányzást illeti, önök tény leg nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek, mind ez idáig sikertelenül, hogy a FideszKDNP politikusaira ezt a fajta autoriter vádat megpróbálják megfogalmazni és rájuk húzni. Miközben önöknek nem sikerült fellépni az utcákon menetelő gárdistákkal szemben, ön öknek nem sikerült megállítani az egyenruhás bűnözést, önöknek nem sikerült sem büntető törvénykönyvi, sem alaptörvényi szinten rögzíteni például a gyűlöletbeszéd elleni fellépést (Dr. Bárándy Gergely: Sosem szavaztátok meg.) vagy a közösségek méltóságát. Ennek a kormányzatnak viszont alaptörvényben sikerült rögzíteni azt, amit akár a Tett és Védelem Alapítvány, akár az EMIH saját közleményében támogatott (Novák Előd közbeszól.) , és nemzetközi szinten is példamutatónak tartott, hogy hogyan kell fellépni a k isebbségek védelme érdekében. Ami pedig a jogalkotás technikáját illeti, amit ön itt elmondott, azt lehet, hogy ha a spanyol Cortesben elmondta volna, tisztelt képviselő úr, akkor sokkal inkább helyénvaló lett volna. Hiszen ott kellett volna, a spanyol kép viselőházban elmondani ezt. Viszont valóban vannak olyan, sürgősséggel tárgyalt kormányrendeletek, amelyek törvényi erővel bírnak. És van még egykét európai ország, ahol bevezették alaptörvényi, jogalkotási szinten a kormánynak azt a jogosítványát, hogy a parlament nélkül hozhat egy jogszabályt, amely törvénynek minősül, és a parlamentnek elég utólagosan véleményt nyilvánítania róla. Lehet, hogy ezt utólag jóváhagyja, lehet, hogy nem hagyja jóvá, különböző eljárásmódok vannak. A magyar parlamentben ilyen l ehetőség nincs. (Dr. Bárándy Gergely: Ne is legyen.) Új alaptörvényt fogadtunk el, jogalkotási törvényünk is új, de egyértelművé teszi, hogy alapjogok tekintetében, a legfontosabb kérdések tekintetében csak a parlament hozhat törvényeket. És azt szeretném duplán aláhúzni képviselő úr, hogy más országokban sokkal inkább a végrehajtó hatalomnak van széles lehetősége arra, hogy törvényi szintű szabályozásokat is, néhol ideiglenesen, néhol hosszabb távon, de meghozzon. Magyarországon azonban itt, a parlamentben tudunk ezekről a javaslatokról dönteni. Ezeknek a kontrollját az Alkotmánybíróság ellátja. Ön is tudja, hány döntése volt az Alkotmánybíróságnak, amivel akár a regisztráció kérdésében vagy más kérdésekben végső pontot tett egyegy vita végére, és ezáltal mindenki láthatta, hogy Magyarországon a jogállamiság különböző intézményrendszerei jól működnek.
