Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - Egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3779 három és fél esztendőben, hogy milyen elszegényedés zajlott ebben az országban, akkor azt gondolom, ön is tudja és akár még meg is tudja erősíteni, hogy sajnálatos az a folyamat, ami kialakult, hogy több mint egymillióval többen vannak azok, akik ma a létminimum alatt élik az életüket. Tudja, ez olyan 4,5 millió embert tesz ki, és nagyjából 1,7 millió ember pedig a szegénységi küszöb alatt éli az életét; és több szá zezren, félmilliónyian vannak olyanok, akik meg éheznek. Na most, ezeket a kérdéseket csak és azért hozom ide, mert a rezsicsökkentés tekintetében is, ha van rezsicsökkentés, akkor úgy kellene ezt megvalósítani, hogy legkiváltképp ott nyújtsunk segítő keze t, ahol arra a leginkább szükség van. De az önök politikája, az önök identitástudata, nem tudom, mi minden egyéb más egészen más irányba mutató. Önök nem ott kívánnak segítséget nyújtani, ahol arra a leginkább szükség van, hanem pont a másik felületen, de számos más egyéb ügy kapcsán is utolérhető. Tudja, nemcsak rezsit kell csökkenteni, hanem bért is kellene növelni. A bérek vásárlóerőértékét kellene tudni megtartani. Egyszerű a történet: ha az emberek zsebében van megfelelő értékű, vásárlóerőértékkel bí ró pénz, adott esetben több, mint a korábbi esztendőkben, akkor ki tudják fizetni a rezsijüket. Ha nincs vagy ha kevesebb van, akkor az a fajta rezsicsökkentés, ami egyébként meg nem nekik kedvez, nem a kisebb jövedelmi pozícióban lévő embereknek, akkor az nem segítség, az újabb hátrány. Halmozzák a hátrányokat ezekre az emberekre nézve. Nem akarok nagyon elmélyedni, csak azért, hogy egyrészt a jegyzőkönyv számára tiszta legyen, másrészt államtitkár úr is hátha elgondolkodik rajta: tudja, azok a közfoglalko ztatottak, akik ott Ózd környékén, ahol ön élte az életét, jelen vannak a 47 meg a negyvenkilencezeregynéhányszáz forintért; azok a minimálbéres emberek, akiknek 5 ezer forinttal kevesebb ma a vásárlóerőértékű pénzük, amit megkeresnek, mint három és fél évvel ezelőtt volt; meg azok a köztisztviselők, azok a közalkalmazottak, akik az önök kormányzása négy évében egyetlenegy fillér többletjövedelemre nem tettek szert a köztisztviselői illetményből kifolyólag - 38 650 forint , azok mindmind döntő többségéb en a vesztesek közé tartoznak. És ezek a vesztesek nem tízen, nem százan, nem ezren vannak, sőt még nem is százezren; milliós a nagyságrendjük s abból sem egy. Azt akarom tehát mondani, államtitkár úr, hogy ha önök rezsit csökkentenek, akkor a rezsicsökken tés tekintetében célzottan kellene megtenni mindazt, amit tesznek. Ott kellene még nagyobb segítséget nyújtani, ahol arra nagyobb szükség van. S ha ezt tennék, akkor valószínűleg nagyobb eredménye is lenne annak, mint amit csinálnak. Ez, amit most csinálna k, nem más, mint a Fidesz idézőjelbe tett dicsőségének a hirdetéséről szól. Nincs már sok idő, négy hónap van még erre Seszták Oszkár bemondása alapján. Négy hónap, még addig tehetik. Önök részben, részben visszakompenzá lnak. Mondom, nem oda persze, ahova kellene, részben visszakompenzálnak. De azt is vegye számításba akkor, amikor rezsicsökkentésről beszél, hogy mi mindent vettek el az emberektől. Nem fogok konkrét sort állítani; tudnék, de nem fogok. Csak néhány példát említek a sárga csekktől a tranzakciós illetéken keresztül - tudja, ismeri államtitkár úr is , a kutyaadón át vagy épp a ma már említett talajterhelési díj 1200 százalékos növekedésén keresztül az áfa 27 százalékos Európacsúcsán át az adókoncentráció, c entralizáció 37,5ről 39 százalékos emelkedéséig, ami 450 milliárd forint többletterhet jelent a munkaadóknak és a munkavállalóknak. Miről beszélnek? Miről beszélnek önök, amikor ezek a terhek jóval nagyobb mértékben sújtják a lakosságot és főleg a lakossá gnak azt a részét, akik nem a jó jövedelmi pozícióval bírnak? Miről beszélnek? Tényleg hülyének nézik az embereket? Ahhoz nem elég, hogy ezt feloldják, az, ami az idézőjelbe tett dicsőségüknek a hirdetését hordozza magában. Azt is hozzá kell tennem mindeze khez, hogy ez az önfényezés ráadásul még az önfényezésen túl úgymond a fényezés kötelezettségének az előírása - tudják, az, hogy ha ezt nem teszik meg azok a közös képviselettel bíró emberek, akkor még a szankcionálással is szembe kell nézniük , ez meg má r a cinizmusnak az a szintje, ami szerintem messze nem elfogadható. Valódi fogyasztóvédelem tekintetében viszont azt érzem, hogy nem lépnek előre. Számtalan probléma vetődött ma itt fel. Mindegy, hogy a 2010 utáni különféle mérőórák bekötésével vagy épp
