Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 16 (302. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter:
375 kialakult árvízi vé szhelyzet elhárítása érdekében megtett intézkedésekről, illetve a károk helyreállításáról” címmel. A miniszter úré a szó. Parancsoljon! DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A napirend előtti felszól alásommal az Országgyűlés határozatának teszek eleget. Az 58/2013. számú határozat alapján tájékoztatnom kell a tisztelt Házat a dunai árhullám okán kihirdetett veszélyhelyzet alatt a kormány által megtett intézkedésekről. Mint önök is tudják, május utolsó hetében a Duna vízgyűjtő területén rendkívüli mennyiségű csapadék hullott. Ez olyan árhullámot generált, ami Németországban, Ausztriában, Csehországban rendkívüli pusztítást végzett - itt emberéleteket is követelt. Ezen ismeretek birtokában, a szakmai elő rejelzések figyelembevételével a kormány az alaptörvény 53. cikke alapján a meghatározott hatáskörében június 4én 12 órakor veszélyhelyzetet hirdetett ki a Duna Budapesttől északészaknyugatra eső részére, majd június 10étől a Budapesttől délre eső szaka szára is. Az Országgyűlés ezt a veszélyhelyzetet július 19éig a későbbiekben meghosszabbította. A veszélyhelyzetet július 20án megszüntettük. A veszélyhelyzet alatt a kormány az irányítást a Kormányzati Koordinációs Bizottságra bízta az árvízi védekezés területén, amelyet haladéktalanul össze is hívott. Az intézkedések irányítását három szintre bontotta. A miniszterelnök a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnökeként a helyszínről irányította a védekezési feladatokat, egyben ellenőrizte is a kiadott fela datok végrehajtását. A honvédelmi miniszter a honvédségi erők védekezési feladatait irányította, kiemelkedően a páncélozott és terepjáró gépkocsiknak és harci eszközöknek a mozgását és a helikopterek irányítását. A belügyminiszter a Kormányzati Koordináció s Bizottságot működtette, és a miniszterelnöki döntéseknek megfelelően a végrehajtást szervezte meg. A védekezés megszervezése sikeres volt. A Duna teljes hosszában, 807 kilométeren történt az áradás. Az árhullám levonulásakor a vízállás meghaladta a minde nkori legmagasabb vízszintet, Komáromban 43 centiméterrel, Budapesten 31 centiméterrel. A Duna ebben az időszakban 206 ezer főt veszélyeztetett és 64 veszélyes üzem területét veszélyeztette. A legnagyobb sikernek azt értékeljük, hogy emberéletben nem esett kár. A legkritikusabb területeket megfogtuk, a védműveket a víz csak buzgárokkal és átfolyásokkal hágta át. A legkritikusabb időszakban 1570 fő került kitelepítésre, más emberek életét közvetlenül nem veszélyeztette. Az elöntött területek nagysága 47 ezer hektár volt, ebből 36 ezer hektár erdő és 10 ezer hektár szántó. (13.20) A védekezés során felhasználtunk 10 millió 179 ezer homokzsákot, 242 ezer köbméter homokot. 254 munkagép dolgozott, és ezer szállító jármű szállította a védekezésre kijelölt embereke t. 338 szivattyút is üzemeltettünk azokon a területeken, ahol a víz átszivárgott, vagy pedig buzgár keletkezett. Kilenc helikoptert üzemeltettünk a honvédelmi miniszter irányításával. E kilenc helikopter nélkül lehetetlen lett volna az átázott gátak egyes területeit megvédeni, így például Győrújfalut biztos, hogy elöntötte volna a víz. A védekezésben részt vett 18 ezer rendvédelmis, 8 ezer katona, vízügyi dolgozók közül 7 ezren, közalkalmazottak, önkéntes tűzoltók, polgárőrök, összesen az önkéntesek 36 ezre n, amelybe bele kell számítani az országgyűlési képviselők jelenlétét is. A legkritikusabb napon 95 településen 13 ezer fő védekezett. A védekezés költségeire 20 milliárd 323 millió forintot fordítottunk. Köszönöm mindenkinek, aki a gátakon volt, aki támog atta a koordinációs bizottság munkáját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , aki a helyi védelmi bizottság munkájával együttműködött.
