Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - Egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - PÁL BÉLA (MSZP):
3727 Köszönöm a szót. Csak annyit szeretnék kérni, hogy az 1. napirendi ponthoz a vita végéig legyen lehetőség kapcsolódó módosító indítványok benyújtására. (10.1 0) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. A szükséges egyeztetéseket ebben a kérdésben lefolytatjuk, és kellő időben tájékoztatom erről még most, a napirend keretében. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1., valamint a hozzá kapcsolódó 10., 15., 18. pontjaira, továbbá a 214. pontjaira. Megadom a szót Pál Béla képviselő úrnak, MSZP. PÁL BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mint ahogy a z általános vita során is elmondtuk, támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, hiszen a Magyar Szocialista Párt minden olyan törvényjavaslatot támogat, amely a családok, a gyermekes családok és egyáltalán az emberek életét valamilyen formában könnyíti. Támogatju k természetesen akkor is, ha azt fájlaljuk, hogy jövőre sem emelkedik a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási segély, az életkezdési támogatás, a pénzbeni és természetbeni gyermekvédelmi ellátások összege. A z ajánlás 1. és 2. pontjához szeretnék hozzászólni. Mivel támogatjuk a törvényjavaslatot, módosító javaslataink elsősorban arra irányultak, hogy ezt a törvényjavaslatot jobbá tegyük, hiszen fontosnak tartjuk, hogy a nők visszatérhessenek a munka világába a gyermekvállalást követően, egyúttal fontosnak tartjuk a választás szabadságát is, illetve a munka és a gyermeknevelés összehangolását segítő lépéseket. (A jegyzői székben Móring József Attilát Földesi Gyula váltja fel.) Az ajánlás 1. pontjában, amely egyé bként összefügg a 10., 15., illetve 18. pontokkal, képviselőtársammal, Gúr Nándorral együtt arra tettünk javaslatot, hogy több gyermek vállalása esetén az egyes gyermekek után járó ellátások párhuzamos folyósításának lehetősége a gyermek gondozásáranevelé sére tekintettel járó ellátások melletti munkavállalások feltételeinek kedvezőbbé tételét és ennek lehetőségét jelenti. Úgy véljük, hogy ezt a célt erősíti az, hogyha ezt nem szűkítjük le elsősorban csak az anyákra az ellátásokra való jogosultságnál, külön ösen a diplomásgyed esetében, amely az alapjavaslat szerint eleve csak a nőkre vonatkozik. Ha a szülők bármelyike igénybe veheti az adott ellátást, hiszen a férfiak ugyanilyen szerepet vállalnak, sőt kívánatos, hogy ha nagy szerepet vállalnak a gyermekneve lésben, akkor a párhuzamos folyósítás lehetősége mellett akár arra is lehetőség nyílhat, hogy adott esetben az egyik szülő az egyik gyermek után, a másik szülő a másik gyermek után igényelhetné az adott ellátást. Ez egyébként ösztönözhetné az apák gyermekn evelésben betöltött szerepét is, ezáltal segítheti a nők munkaerőpiaci részvételét. Ezzel a módosító javaslatunkkal teret kívánunk adni annak a NyugatEurópában már elterjedt szemléletnek, amely fokozottabb szerepvállalást vár el az apáktól, ezzel segítve egyébként a nők munkába való visszatérését, a harmonikusabb családi élet kialakulását és nem utolsósorban a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését. Az ajánlás 2. pontjában pedig szintén Gúr Nándor képviselőtársammal együtt arra tettünk javaslatot, ho gy bár a gyermekgondozási díj jellemzően nőket érintő ellátás, amely véleményünk szerint a rendszer alapvető rugalmatlanságából fakad, javaslatunkban arra adnánk lehetőséget, hogy a szülők megoszthassák egymás között a jogosultságot, ebben az esetben 3 hón appal meghosszabbodhatna ennek az ideje. Kutatások bizonyítják, hogy a nők általában csak akkor szeretnének több gyermeket, második vagy harmadik gyermeket, ha az apa is részt vesz az első gyermek gondozásában. Ezt a lehetőséget szeretnénk kormányzati olda lról is erősíteni, hiszen az apai szabadság hatására a férfiak nemcsak a gyermeknevelésben, de egyéb háztartási munkában is nagyobb részt vállalhatnának.
