Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KISS SÁNDOR (Jobbik):
3698 A normál helyett azért kértem kétperceseket, hogy rám kerüljön a sor, de így el tudom a témát szabdalni úgymond, és akkor most ebben a kétpercesben a munkahelyteremt ésről szeretnék beszélni. A helyzet az, hogy egy picit szeretném fölemelni a vitát arról a szintről, hogy kicsi, nagy, mekkora. A munkahelyteremtés a lényeg. És ez persze nincs ellentétben azzal, amit eddig mondtak képviselőtársaim. De megkérdezném a kormá ny tisztelt képviselőjét, államtitkár urat, bizottsági elnök urat, miért vették ki az eredeti földtörvényből azt, hogy aki magyar termőföldet használ, annak munkahelyet is legyen kötelessége előállítani, munkahelyet teremteni. Ezzel olyan erőforrást vettek ki a magyar vidék kezéből, amely eredményezi azt, amit a múlt héten egyik interpellációmban idéztem a KSHadataiból, hogy miközben minden ágazatban a közmunkának köszönhetően nő a foglalkoztatottság - no, néhány tizedszázalékkal, nehogy túl nagy számra go ndoljunk , egyedül a mezőgazdaság az, amelyben tizenegyezerrel csökkent a munkahelyek száma az elmúlt évhez képest. (21.30) Ez a szám nem riasztja meg, nem gondolkodtatja el önöket, hogy akkor valamit rossz irányban tesznek? E törvény kapcsán általános vi ta van, ezért talán megengedhetjük maguknak, hogy fölé emelkedjünk az előttünk lévő salátatörvény egyes technikai rendelkezésein, ezt majd talán a részletes vitában megtesszük. De ebből a perspektívából kellene vizsgálni egy ilyen fontos törvényt, mint ami előttünk van, ez a földtörvény segédtörvénye. Tehát a munkahelyteremtésről: önök mindent megtesznek, hogy ne legyen vidéken munkahelyteremtési lehetőség, a kormány és a miniszterelnök úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egymil liós ígéretével szemben. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm, képviselő úr. Rendes felszólalásra a Jobbikképviselőcsoportból Kiss Sándor képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! DR. KISS SÁNDOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem akartam hozzászólni a helyi földbizottságok kérdéséhez, de csak megihlettek. Én nem az állami földekről szeretnék beszélni, hanem hogy az egyes településeken milyen a helyzet. Több települést ismerek, ahol a pol gármester a polgármester, a fia az alpolgármester, a veje a független alpolgármester, a sógora az egyik testületi tag és még van valaki, tehát gyakorlatilag kiskirályokként működnek egyes kistelepüléseken a polgármester és a családja. Én bizonyos vagyok ab ban, hogy ugyanez lesz majd a helyi földbizottságok tekintetében is. Meggyőződésem, hogy a törvénynek ezt a passzusát néhány év múlva meg fogják változtatni, amikor egyszerűen botrányos lesz az, hogy nem általánosan, de sok helyen előfordul az, hogy a hely i földbizottságok tagjai magukhoz kaparintják a földet, mert alapvetően erről van szó. Ez helyi szinten bizony feszültségeket fog gerjeszteni. Én kérem önöket, hogy gondolkozzanak el a 102. § kapcsán arról, hogy a helyi földkiadó bizottság tagjairól mit ke ll nyilvántartani, és hogy egyáltalán ki lehet a helyi földbizottság tagja. Én tennék egy olyan javaslatot, hogy vizsgáljuk meg, hogy a helyi földbizottság tagjának a használatában és tulajdonában mennyi föld van, mennyi föld van akkor, amikor a helyi föld bizottság megkezdi a tevékenységét, és mennyi föld lesz egy, két vagy három év múlva összességében a helyi földbizottságok tagjainak tulajdonában. Én nagy valószínűséggel vetítem előre, hogy ez növekedni és nem csökkenni fog, még csak nem is stagnálni. Enn yit a helyi földbizottságokról. Nekem egy kérdésem lenne, ahogy olvasgattam a törvényjavaslatot, és most tényleg a törvényjavaslatról szeretnék kérdezni tulajdonképpen az államtitkár úrtól vagy az elnök úrtól. Ha odalapoz a VII. fejezethez, amely a 8. olda lon van és a 27. § előtt van, a VII. fejezet úgy szól, hogy “a hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályok”. Ha itt elmegyek a (32) bekezdéshez, akkor azt olvasom, hogy “a szerző fél, gazdálkodó szervezet - kivéve a