Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LENGYEL SZILVIA (LMP):
3692 nyilvánvalóan, miután nem értettünk egyet azzal a júniusban elfogadott földtörvénnyel, ezért fordultunk Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához, és kértük tőle, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kezdeményezze az új földtörvény alkotmányossági vizsgálatát, illetve a jogszabály módosítását. De hát igazából ez a júniusban elfogadott földtörvény olyan földtörvény, ami az elmúlt 25 évben kialakult birtokkoncentrációt fagyasztja be, és nagyon sajnálom, hogy én ma nem olvastam a Magyar Hírlapot, és Gaudi képviselőtársam olvasta föl azt a hirdetést, amit talált a Magyar Hírlapban. És hát igen, ez egy picit érdekes, hogy egyébként milyen irányba haladunk, és közben milyen hirdetéseket látunk. Na, de hát ettől elszakadva, itt számos részle tszabályt tartalmaz az előttünk fekvő csomag, de hát ugye, azt mindannyian tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik, én azért néhány javítanivalót szeretnék javasolni az előterjesztéssel kapcsolatban. Délelőtt is fölvetettem már, hogy az adásvételi szer ződésnek az elővásárlásra jogosultakkal való közlése területén azért lenne mit javítani a nyilvánosság érdekében. Ugyanis a gyakorlati tapasztalatok meg a hozzám és hozzánk érkezett visszajelzések azt mutatják, hogy a kifüggesztések esetlegessége sok vissz aélésre ad lehetőséget. Ezért javasolnám kiterjeszteni a kifüggesztési kötelezettséget, pontosabban kiegészíteni az elővásárlásra jogosult telekszomszédok írásbeli értesítési kötelezettségével is. Aztán ugye, itt fölmerült több képviselőtársamtól az osztat lan közös földtulajdon kérdése. Erre például fölmerült egy olyan javaslat részünkről, hogy a közös tulajdonban álló földek használatának szabályaihoz be lehetne iktatni egy olyan határidőt, ami az osztatlan közös földtulajdon teljes megszüntetésére irányul na. Ez az időpont akár lehetne 2016. január 1je is. Ha a résztulajdonosok eddig a határidőig maguk nem szüntetik meg a közös tulajdont, az állam maga tegye ezt meg, megvásárolva azt tőlük. Bár a kormány azt rögzítette, hogy az osztatlan közös tulajdon meg szüntetése kiemelt politikai célja, ezt már többször hallottuk, de nem találkoztunk, illetve nem emlékszem, hogy erre vonatkozóan hallhattam valaha is egy konkrét dátumot, tehát egy határidőt. Nem találkoztam azzal, hogy erre megszabtak volna határidőt. Ug ye, azt mindannyian tudjuk, hogy az osztatlan közös földtulajdon akadályozza a gazdaságos és ésszerű gazdasági tevékenységet, és megnehezíti egyes esetekben bizonyos támogatások igénylését. Aztán a termőföld kényszerhasznosítására vonatkozó szabályokná l is azért akad javítanivaló. A kényszerhasznosítás, ugye, az a terület, ami szintén sok visszaélésről híres. És hát ugye, ez az egyik ilyen tipikus esete az úgynevezett földrablásnak, amit sajnos Magyarországon is látunk. Az egyik legismertebb eset éppen a Nyerges Zsolt- és Simicska Lajosféle Mezort Zrt. esetében történik Lepsény környékén. Ennek megakadályozására itt is az elővásárlási és az előhaszonbérleti joghoz hasonlóan szükség lenne a kényszerhasznosítási hirdetmény írásbeli, lakcímre postázott kö zlésére az összes érintettel. Enélkül pedig nyilvánvalóan továbbra is levajazható lenne az egész történet. Ezért lenne fontos, hogy ez a lépcsőfok beépülhetne ebbe. Továbbá szükséges lenne annak a megakadályozása is, hogy egy gazdálkodó szervezet sok éven keresztül kényszerhasznosítsa ugyanazt a földrészletet, miközben a helyi gazdák azért teljesen reménytelenül várnak arra, hogy megpályázhassanak, illetve megpályázni megpályázhatnak, de elnyerhessenek földrészleteket. Ma délelőtt felvettem még az alhaszonb érleti lehetőséggel kapcsolatosan azt a véleményemet, hogy ez fölösleges kiskaput tart fenn a spekulációt illetően. Simon Attila helyettes államtitkár úr a bizottsági ülésen ezt elismerte. Persze, nyilván megindokolta, hogy ez miért van benne, de azért sze retném ide is hozni, hogy ezt továbbra is aggályosnak tartjuk. A Nemzeti Földalappal kapcsolatban pedig szeretnék még egy javaslatot megemlíteni. Az lenne a javaslat, hogy az állami földre pályázóknál az NFA kötelező módon ellenőrizze a földtörvényben megh atározott birtokmaximumot. Fontos, hogy az erről szóló pályázati nyilatkozathoz az NFA minden esetben kérje be a földhasználati összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását, és ne lehessen ettől eltérni. Ugyanis a birtokmaximumok tényleges betartatása elsődleges fontosságú a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében, és ennek a visszaélésnek a lehetőségét ki kell zárni.
