Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3684 láthatjuk, hogy mindenféle gond nélkül meg fogják tudni szavazni ezt a törvényt is, de mégiscsak hadd engedtessék meg nekem, hogy ezt kritikával illessem. Az a 10 órás időkeret, amit biztosítottak erre a törvényre, elegendő is lenne egyébként normál körülmények között ahhoz, hogy ezt a törvényt megvitassuk, hiszen az a 10 óra szerintem tényleg megadná a súlyát ennek a törvénynek, minden részletét ki tudnánk itt bontani az általános vita során, de ilyen módon, hogy csak ennyi idő állt a rendelkezésünkre, komoly kérdések vetődnek fel bennem azzal kapcsolatban, hogy mondjuk, egy óra múlva még itt leszünke a plenáris ülésen, hiszen érdemben nem sok mindenről tudunk vitatkozni, nem hiszem, hogy ki tudják beszélni a frakciók a megkapott időkeretet. Tehát jó lenne, ha olyankor is nagyvonalúan bánnának az időkerettel kormánypárti képviselőtársaink, amikor valóban lesz lehetőség ennek a kibeszélésére, és érdemi vitát tudu nk folytatni. Legalább 23 munkanapot adhatnának egy ilyen komoly törvény vitájára, arról már nem is beszélek, hogy esetleg a szakmai szervezeteknek a véleményét is megismerhetnénk. A mezőgazdasági bizottság ülésén én is érdeklődéssel hallgattam az előterj esztő részéről azt a beismerést, hogy a mostani földhasználók direkt kaptak ennyi időt arra, hogy meghosszabbítsák akár a lejárati idő előtt jóval azokat a földbérleti szerződéseket, amelyek biztosítják akár újabb 20 évre is ezeknek a telepeknek a működésé t. Nyilván a szándékot mi is láttuk, és tudtuk, hogy ez áll mögötte, de ilyen beismerő vallomásra azért nem számítottunk, meglepődtünk, de köszönjük az őszinte szavakat, még ha kicsit későn is jöttek. Én is egy elképesztő álvitá nak tartom, ami itt zajlik az 1200 és az 1800 hektár körül. Eleve a földforgalmi törvényben már kifejtettük azt, hogy az 1200 hektárral kapcsolatban mi a véleményünk, mik az aggályaink, és hogy egyáltalán nem tartjuk ezt egy megfelelő birtokméretnek, hisze n ez jócskán túl van azon, amely egy normálisan működő mezőgazdasági országban szerintem elfogadható lehetne. És ahogy ismerjük az életet, ismerjük a gyakorlatot, mindannyian tudjuk, hogy semmiféle problémát nem fog jelenteni ez a birtokméretkorlátozás, h iszen önök egy olyan földforgalmi törvényt hoztak, ami nem teszi lehetővé azt, hogy akár ezt a korlátozást be tudjuk tartatni. Semmilyen módon nem áll az államnak... - semmilyen lehetősége nincs arra az önök földforgalmi törvénye miatt, hogy a szétírásokat például ellenőrizze, megakadályozza, vagy valamilyen formában gátat szabjon nekik. A kamarai párhuzammal kapcsolatban lehet azt mondani, hogy ez egy csúsztatás, és az ellenzéknek egy túlerőltetett gyanúja, miszerint ezeknek köze lesz majd a földbizottságo khoz. Ne legyen igazunk, és valóban az következzen be, amit önök mondanak, hogy semmi köze a most zajló kamarai belső választásoknak a későbbi földbizottságokhoz, de ha ez így is van, akkor is úgy gondolom, hogy az a kamara, amelyik a saját tagjaiból csak 7 százaléknyi választót tudott megszólítani, az így is többletlehetőségeket kap azokban az esetekben, ahol ezek a földbizottságok nem fognak tudni működni valamilyen oknál fogva. Ez a választási arány szerintem nem ad elég lehetőséget, elég felhatalmazást a kamarának ahhoz, hogy ilyen súlyú kérdésekben döntsön, ráadásul átírtuk, éppen a múlt héten volt a vitája az újabb kamarai törvénynek, amelyben alapjaiban átírtuk a kamarát jó néhány tekintetben, így ez főleg felhoz kérdéseket. (20.30) Az állattartás, fo glalkoztatási kötelezettség és a többi kérdéskör, ami érinti a most tárgyalt javaslatot, szintén megérne egy újabb vitát, de hát a földforgalmi törvényben már ezeknek az alapjait letették, így ezek a technikai pontosítások nem tudnak érdemben változást elé rni, még ha én is elfogadom azt nyilvánvalóan, hogy a földforgalmi törvény életbelépéséhez szükség van ezekre a módosításokra. Nekünk az alapokkal van problémánk, tehát ennek a földforgalmi törvénynek nem kellene életbe lépnie, így egészen más segédtörvény ekre is lenne szükség. Például elvárhattuk volna, hogy a földforgalmi törvényt olyan módon módosítsák, hogy legalább a legalapvetőbb átveréseket kivegyék a földforgalmi törvényből. Elég, ha azt a példát említem meg, amikor az egész országot roadshowzták a zzal, hogy a földtörvény majd a külföldiek földvásárlását megakadályozza. Csak azt felejtették el elmondani ezeken a roadshowkon, hogy önök a “külföldi”
