Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÓCS JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3678 földtörvényünkre a későbbiekben nincs szükség, tehát ez az előterjesztés egyben gondoskodik a jelenleg még élő és ismert földtörvény kivezetéséről. Aki figyelte az átmeneti rendelkezéseket és életbe lép tető rendelkezéseket, ott nyomon tudják követni, hogy mely szakasz miért akkor lép életbe a földforgalmi törvénynél, majd pedig e tárgyalt földtörvénynél, és hogyan vonul vissza a ma még élő eredeti földtörvény, ami okafogyottá válik, hogy a későbbiekben f ennmaradjon. Nos, mint említettem, a 20 fejezet és 49 szakasz megnyitása elég komoly terjedelmet ad arra, hogy válaszoljon a még nyitott kérdésekre. A bizottsági vélemények alapján már elhangzott egykét terület, amire rávilágí t ez a tervezet. Az MSZP képviselője, Gőgös Zoltán is egyegy fejezetben megfogalmazott szabályozásra utalt. (20.00) Hozzáteszem, és ez látszódott a bizottsági ülésen, hogy az ellenzék igazából a most szabályozott területekkel érdemben nem vitatkozik. Maga is azt látja, hogy ha már egyszer a földforgalmi törvény elfogadásra került, amellyel akkor ők döntő többségében nem értettek egyet, de ha már ez egyszer elfogadásra került, akkor kikerülhetetlen, hogy ezek a segédtörvények, ezek a technikai eljáró szabál yozások is megszülessenek. Hiszen itt egyrészt az érintettek... - érintetteknek merem most itt nevezni a földtulajdonosokat, akik vagy lehetnek egyben gazdálkodók is, vagy csak a tulajdonjoggal rendelkeznek, és haszonbérbe adják a tulajdonukat, a földtulaj dont. Tehát ez a törvénytervezet kitér a földtulajdonosok helyzetére, kitér a földhasználók helyzetére, akik vagy a bérleti jog megszerzésével használják ezt a földet, vagy pedig mert egyben tulajdonosuk a saját földterületüknek, és egyben ők a használói i s, hogy milyen eljárási szabályok keretében lehet például ezt a földterületet bérbe adni, hogyan kell ezt közzétenni, megismertetni, az előhaszonbérletre jogosultak miként szereznek arról tudomást, hogy egyáltalán valaki egy földterületet haszonbérbe szere tne adni. És ugyanez a logika felsejlik, hogyha valaki egyáltalán el akar adni termőföldet, és erre van egy igénylő, aki netán meg szeretné venni, ekkor mi lesz a technikai eljárása ennek a kérdésnek. Mert ezt a kétharmados földforgalmi törvény nem tartalm azza, nem tartalmazta, és itt derül ki egyértelműen, hogy milyen okiratban kell szigorú számadású bizonylatúnak legalább lenni a négy benyújtandó okirat közül az egyiknek, amelyet meghatároz a törvény, hogy kikhez kell benyújtani, és kikhez fog eljutni eze n négypéldányos okirat, hogy a megfelelő eljárási rendben mindenki értesüljön az adásvétel szándékáról. Mindenki, tehát akik az elővásárlási jogban érintettek lehetnek, mert helyben lakók, mert családi gazdálkodók, mert szomszéd, hadd ne mondjam, akik a hú sz kilométeres körön belül élnek, és természetesen a hatóságok, akiknek majd dönteni kell. És igen, itt jön a helyi földbizottság kérdése, amit több soron már megemlítettek, annak működését már eleve kritizálva, miközben még meg sem alakultak ezek a bizott ságok. Igen, ezeket a technikai szabályokat is egyszer meg kellett fogalmazni, és ez a húsz fejezet tesz arra javaslatot, egyikemásika például, hogy a kedvezményes birtokmaximumnak milyenek legyenek a szabályai. Nagyon sokat vitatkoztunk arról, hogy elégs égese az 1200 hektár maximálisan bérelhető földmennyiség, mondjuk, egy olyan társas vállalkozásnak, amely sok számosállatot tart, és a takarmánytermelésre - egyesek állítják - nem lesz elég a maximális 1200 hektáros terület. Nos, a földforgalmi törvény ki nyitotta, hogy bizonyos feltételek esetén el lehet menni 1800 hektárig is menni, ez a törvény pontosítja, hogy milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülni, hogy egyáltalán a birtokmaximum kiterjeszthető legyen 1200 hektárról 1800 hektárra. És ugyanezt a log ikát találjuk meg a vetőmagtermesztő cégek esetében is, hogy hogyan valósulhat az meg, hogy ők is 1200 helyett - ebben a törvénytervezetben megfogalmazottak szerint teljesülnek azok a feltételek, amelyek itt az előterjesztésben szerepelnek - esetleg hogyan mehetnek tovább 1800 hektáros terület használatáig. Számtalan olyan kérdéskörrel foglalkozik ez a törvénytervezet, amely ha most nem születne meg, az élet megállna abban a pillanatban, a földforgalmi, földhasználati, adásvételi és ingatlannyilvántartási, szakhatósági és államigazgatási élet is megállna, hogyha nem tisztáznánk, hogy mit kell tenni bizonyos helyzetekben. Tehát nyugodtan mondhatom, hogy ez a törvénytervezet technikai jellegű törvénytervezet, és épp ezért nem is láttuk eddig komoly kifogását semelyik félnek,
